Az időskori szív- és érrendszeri problémák megelőzésének, kezelésének életmódbeli szempontjai

A szív- és érrendszeri kórképek legtöbbször összefüggnek egymással (például az emelkedett koleszterinszint kockázati tényezője az érelmeszesedésnek, ez pedig jelentősen megnöveli az infarktus és az agyvérzés kockázatát), de alapvető hajlamosító tényező az elhízás is.

Az életkor mellett számos életmódbeli tényező hozható kapcsolatba a fenti kórképek kialakulásával, de a jó hír az, hogy az esetek jelentős részében ezek megfelelő táplálkozással és életmóddal megelőzhetők, vagy kedvezően befolyásolhatók.

Koleszterin

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint az emelkedett szérum-koleszterinszint kockázati tényezője a szív-koszorúér betegségnek, mind nők, mind férfiak esetén és ez az összefüggés nagyon idős korban is fennáll. A betegség megelőzésére, a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt étrendbeli, életmódbeli változtatást javasolt.

Vizsgálatok során kiderült, hogy a vérnyomás 6 Hgmm–nyi csökkentése a szívinfarktus kockázatát 15%-kal, az agyvérzését 40%-kal csökkenti, a koleszterinszint 10%-os csökkentése pedig a szív-koszorúér betegség esetén 30%-kal kisebb kockázatot jelent.

Egy kutatás során majdnem 40 évig követték nyomon a részt vevőket (akik a vizsgálat kezdetén 30-40 évesek voltak): mérték többek között a koleszterinszintjüket, fizikai állapotukat. Az eredmények szerint a középkorúak kisebb szérum koleszterinszintje hosszabb élettartamot, jobb fizikai állapotot és összességében jobb életminőséget jelenthet időskorukra.

Fotó: shutterstock.com

Ajánlott étrendek

Az egészségügyi szakemberek által ajánlott diéták (például mediterrán, Okinawa, DASH) számos közös ponttal rendelkeznek: nagy arányban tartalmaznak zöldséget, gyümölcsöt, halat, és csak kevés sovány húst, finomítatlan szénhidrátot, valamint rendkívül kedvező a zsírsavarányuk: kevés telített zsírsavat tartalmaznak, ellenben nagyobb az egyszeresen/többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége, nagy az ómega-3 zsírsavak aránya.

Csekély az energiatartalmuk, ugyanakkor biztosítják a kívánatos mennyiségű antioxidáns- és élelmirost-felvételt. Ezeknek a jellemzőknek köszönhető, hogy ezek az étrendek segítenek optimalizálni a koleszterin és az egyéb vérzsírok szintjét, csökkentik az oxidatív stresszt, valamint az életkorfüggő krónikus betegségek kockázatát, elősegítik az egészséges öregedést.

Só

A magas vérnyomás és a só- (pontosabban a nátrium)fogyasztás között erős összefüggés van. Az ajánlott mennyiségnél (naponta legfeljebb 5 g só = 2000 mg Na) több só fogyasztása kapcsolatba hozható az összes szív- és érrendszeri betegség esetén 17%-kal, az agyvérzés esetén 23%-kal nagyobb kockázattal.

Vizsgálatok során 4,6 g-ra lecsökkentett napi sófogyasztás a vérnyomást magas vérnyomású egyéneknél 5,0/2,7 Hgmm-rel (szisztolés/diasztolés érték), normál vérnyomásúak esetében pedig 2,0/1,0 Hgmm-rel csökkentette. Ez a hatás mindkét nemnél, minden életkorban és minden etnikumnál, valamint minden kezdeti vérnyomás értéknél jelentkezik.

A nátriumfelvétel legnagyobb része az élelmiszerekből származik (részben a természetes nátriumtartalom, főként azonban az élelmiszeripari technológiák miatt), kisebb részben az ételkészítés során hozzáadott sóval kerül a szervezetbe. Megfelelő élelmiszerválogatással, ételkészítéssel csökkenthető a napi sófogyasztás mennyisége.

Jelentős mennyiségű nátriumot tartalmaznak a sózott chipsek, a sós, pörkölt olajos magvak, a sózott péksütemények, a sós kekszek és ropogtatnivalók, az ételízesítő porok, a mustár és a ketchup, a savanyúságok, emellett a kész- és félkész ételek (például a levesporok) sótartalma szintén rendkívül magas. Vásárláskor válassza az élelmiszercímke alapján az kisebb nátriumtartalmú élelmiszereket! Az ételkészítés során is jelentős mennyiségű sót lehet megspórolni, ha nem sózza meg utólag a már elkészült ételeket, és a nyers zöldséget, salátát sem.

Útravaló

Az étrendi változtatásokkal jelentősen befolyásolható a szív- és érrendszer állapota, még időseknél is. A só és a telített zsírok csökkentése alapvetően fontos szempont. A WHO szerint a zöldség-, gyümölcsfogyasztás napi egy adagról két adagra történő emelése 30%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

1 adag zöldség/gyümölcs = 10 dkg friss, párolt vagy főtt, idényjellegű zöldség vagy gyümölcs (pl. 1 közepes paprika, paradicsom, 1 közepes alma vagy narancs) vagy 1 kis tányér saláta vagy 1 kis pohárnyi bogyós gyümölcs

Példa az étkezésekre:

• Reggeli: Gyümölcstea, 1 szelet teljes kiőrlésű kenyér, sovány túróból készült körözött, egy adag zöldség (só nélkül)
• Tízórai: Egy adag gyümölcs (például alma)
• Ebéd: Zöldségleves, grillezett halfilé, fél adag párolt zöldség köret, fél adag párolt rizs
• Uzsonna: Sovány joghurt, egy evőkanál zabpehellyel
• Vacsora: Tojásos lecsó (kevés olajjal!), egy szelet teljes kiőrlésű kenyérrel

Irodalom:

Timo E. Strandberg, Arto Strandberg, Kirsi Rantanen, Veikko V. Salomaa, Kaisu Pitkälä, Tatu A. Miettinen: Low cholesterol, mortality, and quality of life in old age during a 39-year follow-up. J Am Coll Cardiol. 2004;44(5):1002-1008.

WHO: Nutrition for older persons. http://www.who.int/nutrition/topics/ageing/en/index1.html

Donald Craig Willcox, Giovanni Scapagnini, Bradley J. Willcox: Healthy aging diets other than the Mediterranean: A focus on the Okinawan diet. Mechanisms of Ageing and Development, 136-137, 2014, 148–162.

Diane E Threapleton et al.: Dietary fibre intake and risk of cardiovascular disease: systematic review and meta-analysis British Medical Journal, 2013;347:f6879.

Francesco P Cappuccio et al.: Policy options to reduce population salt intake. British Medical Journal, 2011;343:d4995.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: „Okostányér” új étrendi ajánlás.