A demencia lehetséges okai és az életmódbeli védőtényezők

Közös nevező

A demencia gyűjtőfogalom, különböző, de nagyon hasonló tünetekkel járó kórképek „közös nevezője”.

A demens beteg feledékennyé válik, a betegség előrehaladtával gondot okoz a térbeli és időbeli tájékozódás, megváltozik a viselkedése, elveszíti a képességét a mindennapi, megszokott tevékenységek elvégzésére.

A fokozatosan súlyosbodó tünetek jellemzően hosszabb idő (évek, évtizedek) alatt alakulnak ki, és sajnos szinte minden esetben folyamatosan rosszabbodnak. Alapvetően az idős emberek betegségének tartják ezt a kórt, azonban az újabb kutatások során fény derült arra, hogy a kognitív (a gondolkodásbeli és az értelmi) képességek hanyatlása már a középkorúak (45-49 év) körében is mérhető mértékű, a képességcsökkenés mértéke pedig az idősödéssel párhuzamosan gyorsul.

A WHO hangsúlyozza, hogy bár a kor előrehaladtával nő a demencia kialakulásának a kockázata (a fő kockázati tényező az életkor), ez nem azt jelenti, hogy a betegség szükségszerűen az időskor velejárója.

Fotó: shutterstock.com

Életmódbeli hajlamosító tényezők/védőtényezők

A szellemi hanyatlás hátterében szinte minden esetben megtalálhatók a genetikai hajlamosító tényezők, ugyanakkor a kutatások számos életmódbeli tényező és a demencia közötti kapcsolatot fedeztek fel.

Kutatások alapján az elhízás, a II. típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint, és a magas vérnyomás is fokozza a kognitív funkciók hanyatlásának kockázatát.

Szintén önálló kockázati tényező a dohányzás: a WHO dohányzásról szóló kiadványa szerint világszerte az Alzheimer-kóros esetek 14%-a valószínűsíthetően a dohányzásnak tulajdonítható.

A normál testtömeg elérésével és megtartásával, valamint a dohányzás elhagyásával nemcsak ezeknek a klasszikus alapbetegségeknek, hanem rajtuk keresztül a demencia kialakulásának a kockázata is csökkenthető.

A brit Alzheimer Társaság ajánlása szerint a fentieken kívül fontos a fizikai aktivitás, és a szellemi frissesség megőrzése.

Amennyiben napi szinten (legalább 30 perc, heti 4-5 alkalommal) stimulálja, ezáltal frissen tartja az agyát - például keresztrejtvényfejtéssel, olvasással, új készségek, hobby megtanulásával, - akkor az agy képessé válik hosszabb távon jobban megbirkózni az esetleges fizikai elváltozásokkal, időskorára kisebb az esélye a kognitív hanyatlásra, lassabb az esetleg kialakuló demencia rosszabbodása (összehasonlítva egy szellemileg kevésbé aktív ember agyával).

Zsírsavak és vitaminok

Számos kutatás vizsgálja a táplálkozás, pontosabban bizonyos tápanyagok és a kognitív hanyatlás (például az Alzheimer-kór) közötti lehetséges kapcsolatokat.

Az ómega-3 zsírsavak, a B-vitaminok, a D- és E-vitamin kapcsán is feltételezhető, hogy kedvező hatással rendelkeznek a demenciák bizonyos változatai esetében, azonban túl sok egyéb befolyásoló tényező miatt egyelőre nem elégendőek a bizonyítékok egy határozott állásfoglaláshoz, miszerint egyértelműen kedvezően befolyásolnák, vagy védelmet nyújtanának az időskori elbutulással szemben.

Az ómega-3 zsírsavak, így a DHA (dokozahexaén-sav) fogyasztása egyértelműen pozitív hatású a normál agyműködésre (szemben a telített zsírsavakkal, amelyek fogyasztása elősegítheti a szív- és érrendszeri betegségeket is).

Gyakorlati tanácsok a megelőzés érdekében:

• Napi fizikai aktivitás (például rendszeres séta, kirándulás, tánc, nordic walking, egyéb sportok).
• Naponta legalább 30 perc szellemi „torna” (például keresztrejtvényfejtés, olvasás, valami új dolog megtanulása), a passzív szellemi tevékenység, mint például a TV-nézés nem számít.
• Heti legalább két alkalommal hal fogyasztása.
• A megfelelő vitamin-ellátottság érdekében naponta 5 alkalommal zöldség és gyümölcs fogyasztása (például nyers zöldség a szendvics mellé, gyümölcssaláta tízóraira, 100%-os gyümölcslé uzsonna részeként, főzelék, rakott/töltött zöldség ebédre).

A fentiek figyelembe vételével sokkal inkább elérhetővé válik a lehető legjobb, testileg és szellemileg fitt időskor.

Irodalom:

Singh-Manoux A és mtsai: Timing of onset of cognitive decline: results from Whitehall II prospective cohort study, British Medical Journal, 2012 Jan 5;344:d7622. doi: 10.1136/bmj.d7622.

K. J. Anstey, N. Cherbuin, M. Budge, J. Young: Body mass index in midlife and late-life as a risk factor for dementia: a meta-analysis of prospective studies. Obesity Reviews, Volume 12, Issue 5, pages e426–e437, May 2011.

Barnard, Neal D. et al.: Dietary and lifestyle guidelines for the prevention of Alzheimer`s disease. Neurobiology of Aging, Volume 35, S74-S78.

WHO Tobacco Knowledge Summaries, 2014. június.

Alzheimer’s Society: Genetics of dementia. http://www.alzheimers.org.uk/site/scripts/documents_info.php?documentID=168

Alzheimer’s Society: How could I reduce my risk of dementia?

EUFIC REVIEW: Facts on Fats - Dietary Fats and Health, 02/2015.

World Health Organization and Alzheimer’s Disease International: Dementia: a public health priority. 2012.

WHO: 10 facts on dementia.

Eskelinen, M. H., Ngandu, T., Helkala, E. L., Tuomilehto, J., Nissinen, A., Soininen, H., Kivipelto, M.: Fat intake at midlife and cognitive impairment later in life: a population-based CAIDE study. Int. J. Geriatr. Psychiatry. 2008; 23:741–747.

Devore et al., Devore, E. E., Goldstein, F., van Rooij, F. J., Hofman, A., Stampfer, M. F., Witteman, J. C., Breteler, M. M. Dietary antioxidants and long-term risk of dementia. Arch. Neurol. 2010; 67: 819–825.