Az időskori demenciával szemben védő tényezők

Magasabb iskolai végzettség

A magasabb iskolai végzettségűek kockázata rendszerint kisebb a demencia kialakulására. Ez feltehetően akkor igaz, ha az iskolák befejezése után is folyamatos tanulásra, továbbképzésre van szükségük, illetve a mindennapok során is jelentős szellemi tevékenységet végeznek, mert a rendszeres agytorna védő hatású lehet a demencia kialakulása ellen.

Rendszeres szellemi tevékenység

A rendszeresen végzett szellemi tevékenység csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Agyunk minden napos trenírozása hozzájárul szellemi frissességünk megőrzéséhez. A napi rendszerességgel végzett szellemi tevékenység (pl. újság-/könyvolvasás, írás, tanulás, puzzle, keresztrejtvényfejtés, rajzolás vagy festés, idegennyelv-használat) felére csökkenti a demencia kialakulásának esélyét. Végezzen napi rendszerességgel valamilyen szellemi tevékenységet (pl. újság-/könyvolvasás, írás, tanulás, puzzle, keresztrejtvényfejtés, rajzolás vagy festés), hogy csökkentse a demencia kialakulásának kockázatát!

Zene

A zeneművelésnek egyedülálló hatása van az agyi teljesítmény megőrzésében, sőt fejlesztésében, méghozzá felnőttkorban, zenei előtanulmányok nélkül is! Egyes kutatások szerint a hangszeres játék még az olyan általánosan elterjedt szellemi tevékenységek eredményeit is felülmúlhatja az elbutulás megelőzésében, mint például az olvasás, írás, keresztrejtvényfejtés. (Természetesen ezek is rendkívül hasznosak!) A hangszeren való gyakorlás azért is kivételesen hatékony, mert nagyon sok agyterületet aktivizál. De a zenehallgatással is sokat tehet szellemi kapacitásának megőrzése, javítása érdekében! A zene hallgatása olyan hormonok termelődését indítja be az idegrendszerben, amelyek előmozdítják az idegsejtképződést, a sejtkárosodást kijavító folyamatokat, és növelik az agy képlékenységét. Sokan azért nem kezdenek el zenét tanulni, mert úgy gondolják, hogy nincs hozzá tehetségük, vagy nem bíznak a zene fejlesztő erejében. Ezzel szemben egy tanulmány megállapította, hogy a zene mindenkit fejleszthet, ugyanis a zenét művelő egyéneknél kimutatható jobb agyi teljesítmény nem a zenetanulástól függetlenül is meglévő, veleszületett tulajdonság, hanem a zenetanulás következménye. A zenetanulásnak akkor is megjelennek az értelemre gyakorolt fejlesztő hatásai, ha valaki csak kisebb fokú zenei tehetséggel rendelkezik. Ezen kívül a zenehallgatás, különösen az élő zene a már kialakult elbutulásban szenvedő betegekre is kifejezett jótékony hatással bír.

Halfogyasztás

Több kutatás bizonyította, hogy azon embereknél, akik hetente legalább 1x fogyasztanak tengeri halat, az Alzheimer-betegség 60%-kal kisebb eséllyel alakul ki, mint a halat ennél ritkábban fogyasztóknál. Kimutatták, hogy ez egyrészt annak köszönhető, hogy a halak nagy mennyiségű omega-3 típusú telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek védelmet nyújthatnak a demencia (elbutulás) ellen. Jóllehet ezek egyes növényekben is megtalálhatók, a tengeri halakban lévők azonban a szervezetbe kerülve jobban hasznosulnak a növényi eredetűekhez képest. Ezen kívül megemlítendő, hogy a tengeri halak (különösen a csukamájolaj, a makréla, lazac, tonhal) jelentős D-vitamin-forrásként is segíthetnek az elbutulás megakadályozásában. A D-vitamin a legújabb kutatások szerint igen fontos szerepet játszik a szív-, érrendszeri betegségek, cukorbetegség (mind az 1-es és 2-es típusú) megelőzésében, és ezen keresztül a demencia kivédésében is. Ez különösen azért is figyelemre méltó, mert számos tanulmány rámutatott, hogy az európai, köztük a magyar lakosság nagy hányada szenved D-vitaminhiányban, amit a többség által leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekkel nem lehet helyrehozni. Habár D-vitamint tartalmaznak a halakon kívül egyéb élelmiszerek is (pl. tojás, dió, tejtermékek - ezeket fogyaszthatjuk bátran), illetve napozással is hozzájuthatunk ezen tápanyaghoz, mégsem érdemes kikerülni a tengeri halak fogyasztását, mert nem csak D-vitaminnal szolgálnak, hanem számos egyéb, nélkülözhetetlen tápanyaggal is, amelyeknek szintén nagy szerepük van a demencia megelőzésében, viszont más élelmiszerekben csak elvétve találhatók meg. Ezen kívül nem szabad elfelejteni a napsugárzás bőrrákra hajlamosító tulajdonságát, valamint azt, hogy például napozás hatására erősen pigmentált bőrön a nap kevésbé tudja kifejteni jótékony hatását a D-vitaminnal kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben a tengeri halakban gyakran lehetett nehézfém-szennyeződést kimutatni, emiatt, amennyiben lehetséges, ajánlott ellenőrzött minőségű halakat fogyasztani.

Mérsékelt (napi 1-2 egység) alkoholfogyasztás

A mérsékelt alkoholfogyasztás (főként borfogyasztás) csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. A borban lévő antioxidánst tartalmazó flavonoidok segítenek megelőzni a demenciával összefüggésbe hozható (oxidatív) agykárosodást, valamint az alkohol növeli a HDL-koleszterin-szintet, ami csökkenti a stroke kialakulásának kockázatát. A túlzásba vitt alkoholfogyasztás hatására viszont károsodik a memória. Heti 1-14 egység alkohol elfogyasztása felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát, azokhoz képest, akik heti 1 egységnél kevesebbet vagy 14 egységnél többet fogyasztanak. Egy egység alkohol 1 dl bornak vagy 2 cl töménynek vagy 1 koktélnak vagy 1 pohár sörnek felel meg.

Fotó: shutterstock.com

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás a leghatékonyabb eszköz megőrizni a normál testsúlyt és anyagcserénkre, pszichénkre gyakorolt hatása révén számos folyamatot harmonizál szervezetünkben. Heti 3 vagy több alkalommal legalább 30 percig végzett testmozgás felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát azokéhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Ha Ön egyáltalán nem végez testmozgást, kezdjen el mozogni, mivel a mozgásszegény életmód kétszeresére növeli a demencia kialakulásának kockázatát. Hogy csökkentse kockázatát, végezzen legalább hetente 3 alkalommal legalább 30 percig olyan testmozgást, amely során megizzad (pl. ütemes séta).

Társas kapcsolatok

A társas támogatás, a megfelelő szociális háló, megbízható emberi kapcsolatok, akikhez probléma esetén fordulni lehet, hozzásegítik az egyént a testi-lelki jólét érzéséhez. A kapcsolati háttér fokozza az egyén megbirkózási készségét, konfliktus-megoldási képességét, csökkenti a kontrollvesztés érzését nehéz élethelyzetekben. Az ,,ellenséges világban” a túlélés egyik alapfeltétele a valódi, bizalmon alapuló, stabil emberi kapcsolatokra való képesség, mely komoly egészségvédő tényező. A megfelelő társas kapcsolatok hiánya akár 60%-kal növelheti a demencia kialakulását. A társas támogatottság elősegíti az egészséges életmód követését, és segíti a külső stresszorokkal való megküzdést is.

A demencia kockázatát feltehetően csökkentő élelmiszerek

A bogyós gyümölcsök, fokhagyma, zabkorpa, kávé fogyasztása feltehetően kedvező hatással  van a demencia megelőzésében, bár hatékonyságukkal kapcsolatban még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Az étrend és a demencia közötti kapcsolatról itt olvashat bővebben.

Irodalom:

Isik AT.: Late onset Alzheimer`s disease in older people. Clin Interv Aging. 2010 Oct 11;5:307-11.

Hofman A, Ott A, Breteler MM, Bots ML, Slooter AJ, van Harskamp F, van Duijn CN, VanBroeckhoven C, Grobbee DE.: Atherosclerosis, apolipoprotein E, and prevalence of dementia and Alzheimer`s disease in the Rotterdam Study. Lancet. 1997 Jan 18;349(9046):151-4.

Peters R, Poulter R, Warner J, Beckett N, Burch L, Bulpitt C.: Smoking, dementia and cognitive decline in the elderly, a systematic review.  BMC Geriatr. 2008 Dec 23;8:36. Review.  PubMed PMID: 19105840; PubMed Central PMCID: PMC2642819.

Anstey KJ, von Sanden C, Salim A, O`Kearney R.: Smoking as a risk factor for dementia and cognitive decline: a meta-analysis of prospective studies. Am J Epidemiol. 2007 Aug 15;166(4):367-78. Epub 2007 Jun 14.

Peters R, Peters J, Warner J, Beckett N, Bulpitt C.: Alcohol, dementia and cognitive decline in the elderly: a systematic review. Age Ageing. 2008 Sep;37(5):505-12. Epub 2008 May 16. Review.

Patterson C, Feightner JW, Garcia A, Hsiung GY, MacKnight C, Sadovnick AD.: Diagnosis and treatment of dementia: 1. Risk assessment and primary prevention of Alzheimer disease. CMAJ. 2008 Feb 26;178(5):548-56. Review.

Wang HX, Karp A, Winblad B, Fratiglioni L.: Late-life engagement in social and leisure activities is associated with a decreased risk of dementia: a longitudinal study from the Kungsholmen project. Am J Epidemiol. 2002 Jun 15;155(12):1081-7.

Rocca WA, Grossardt BR, Shuster LT.: Oophorectomy, menopause, estrogen, and cognitive aging: the timing hypothesis. Neurodegener Dis. 2010;7(1-3):163-6. Epub 2010 Mar 3.

Beeri MS, Ravona-Springer R, Silverman JM, Haroutunian V:. The effects of cardiovascular risk factors on cognitive compromise. Dialogues Clin Neurosci. 2009;11(2):201-12. Review.

Morris MC, Evans DA, Bienias JL, Tangney CC, Bennett DA, Wilson RS, Aggarwal N, Schneider J.: Consumption of fish and n-3 fatty acids and risk of incident Alzheimer disease.  Arch Neurol.  2003 Jul;60(7):940-6.

Barberger-Gateau P, Letenneur L, Deschamps V, Pérès K, Dartigues JF, Renaud S.: Fish, meat, and risk of dementia: cohort study. BMJ.  2002 Oct 26;325(7370):932-3.

Pasinetti GM, Eberstein JA.: Metabolic syndrome and the role of dietary lifestyles in Alzheimer`s disease. J Neurochem. 2008 Aug;106(4):1503-14.

Luchsinger JA: Adiposity, hyperinsulinemia, diabetes and Alzheimer`s disease: an epidemiological perspective. Eur J Pharmacol. 2008 May 6;585(1):119-29.

Jose A. Luchsinger, Bindu Patel, Ming-Xin Tang, Nicole Schupf, Richard Mayeux: Measures of adiposity and dementia risk in the elderly. Arch Neurol. 2007 Mar; 64(3): 392–398.

Luchsinger JA, Mayeux R.: Adiposity and Alzheimer`s disease. Curr Alzheimer Res. 2007 Apr;4(2):127-34.

Gorospe EC, Dave JK.: The risk of dementia with increased body mass index. Age Ageing. 2007 Jan;36(1):23-9.

Pasquier F, Boulogne A, Leys D, Fontaine P.: Diabetes mellitus and dementia. Diabetes Metab. 2006 Nov;32(5 Pt 1):403-14.

Blyth BJ, Bazarian JJ. : Traumatic alterations in consciousness: traumatic brain injury. Emerg Med Clin North Am. 2010 Aug;28(3):571-94.

Kiraly M, Kiraly SJ.: Traumatic brain injury and delayed sequelae: a review--traumatic brain injury and mild traumatic brain injury (concussion) are precursors to later-onset brain disorders, including early-onset dementia. Scientific World Journal. 2007 Nov 12;7:1768-76. Review.

Bird TD.: Genetic aspects of Alzheimer disease. Genet Med. 2008 Apr;10(4):231-9. Review.

Ertekin-Taner N. : Genetics of Alzheimer`s disease: a centennial review. Neurol Clin. 2007 Aug;25(3):611-67,

Murray AM.: Cognitive impairment in the aging dialysis and chronic kidney disease populations: an occult burden. Adv Chronic Kidney Dis. 2008 Apr;15(2):123-32. Review.

Kidd PM.: Omega-3 DHA and EPA for cognition, behavior, and mood: clinical findings and structural-functional synergies with cell membrane phospholipids. Altern Med Rev. 2007 Sep;12(3):207-27.

Cole GM, Frautschy SA.: DHA may prevent age-related dementia. J Nutr. 2010 Apr;140(4):869-74.

Robinson JG, Ijioma N, Harris W.: Omega-3 fatty acids and cognitive function in women. Womens Health (Lond Engl). 2010 Jan;6(1):119-34.

Wilson RS, Mendes De Leon CF, Barnes LL, Schneider JA, Bienias JL, Evans DA, Bennett DA.:Participation in cognitively stimulating activities and risk of incident Alzheimer disease. JAMA. 2002 Feb 13;287(6):742-8.

Lytle ME, Vander Bilt J, Pandav RS, Dodge HH, Ganguli M.: Exercise level and cognitive decline: the MoVIES project. Alzheimer Dis Assoc Disord. 2004 Apr-Jun;18(2):57-64.

Laurin D, Verreault R, Lindsay J, MacPherson K, Rockwood K.: Physical activity and risk of cognitive impairment and dementia in elderly persons. Arch Neurol. 2001 Mar;58(3):498-504.

Forette F, Seux ML, Staessen JA, Thijs L, Birkenhäger WH, Babarskiene MR, Babeanu S, Bossini A, Gil-Extremera B, Girerd X, Laks T, Lilov E, Moisseyev V, Tuomilehto J, Vanhanen H, Webster J, Yodfat Y, Fagard R.: Prevention of dementia in randomised double-blind placebo-controlled Systolic Hypertension in Europe (Syst-Eur) trial. Lancet. 1998 Oct 24;352(9137):1347-51.

Leibson CL, Rocca WA, Hanson VA, Cha R, Kokmen E, O`Brien PC, Palumbo PJ.: Risk of dementia among persons with diabetes mellitus: a population-based cohort study. Am J Epidemiol. 1997 Feb 15;145(4):301-8.

Ott A, Stolk RP, van Harskamp F, Pols HA, Hofman A, Breteler MM.: Diabetes mellitus and the risk of dementia: The Rotterdam Study. Neurology. 1999 Dec 10;53(9):1937-42.

Arvanitakis Z, Wilson RS, Bienias JL, Evans DA, Bennett DA.: Diabetes mellitus and risk of Alzheimer disease and decline in cognitive function. Arch Neurol. 2004 May;61(5):661-6.

Luchsinger JA et al.: Measures of adiposity and dementia risk in the elderly. Arch Neurol. 2007 March; 64(3): 392–398.

Kuo HK, Yen CJ, Chang CH, Kuo CK, Chen JH, Sorond F.: Relation of C-reactive protein to stroke, cognitive disorders, and depression in the general population: systematic review and meta-analysis. Lancet Neurol. 2005 Jun;4(6):371-80.

Marioni RE, Stewart MC, Murray GD, Deary IJ, Fowkes FG, Lowe GD, Rumley A, Price JF.:Peripheral levels of fibrinogen, C-reactive protein, and plasma viscosity predict future cognitive decline in individuals without dementia. Psychosom Med. 2009 Oct;71(8):901-6