A zsírsavak szerepe az idősödő agy működésében

Az ómega-3 zsírsavak és a mentális egészség

Az ómega-3 zsírsavak csökkentik a vérben a trigliceridszintet, a vérnyomást és a trombózisveszélyt, emellett gyulladáscsökkentő hatásuk van, így kedvezően befolyásolják az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, valamint egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ezek közül szinte mindegyik kórképet valamely típusú demencia kialakulásának kockázati tényezőjeként tartják számon.

A dokozahexaénsav (DHA) az agy szürkeállományának egyik fő alkotóeleme, ezért korán elkezdték a kutatni a lehetséges hatásait a különböző idegrendszeri és mentális betegségek megelőzésében és kezelésében.

A depresszió és az ómega-3 zsírsavak lehetséges kapcsolatáról számos kutatás elemzése során meggyőző eredmények születtek, ezért az Amerikai Pszichiátriai Társaság kiegészítő terápiaként javasolja az EPA (eikozapentaénsav) és DHA adását.

Enyhe kognitív hanyatlásnál lassíthatja az állapot súlyosbodását az emelt ómega-3 zsírsav-felvétel, azonban a már kialakult demenciáknál, és az Alzheimer-kór esetében nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni. Ugyanakkor valószínűsítik, hogy az emelt ómega-3 zsírsav-felvétel összefüggésben lehet az Alzheimer-kór csökkent előfordulásával.

Fotó: shutterstock.com

Telített zsírok és transz-zsírsavak – amelyektől jobb óvakodni

Számos vizsgálat és elemzés alapján a telített zsírok és a transz-zsírsavak (módosult kémiai szerkezetű egyszeresen telítetlen zsírsavak) fokozott felvétele (különösen kevés zöldségfogyasztással esetén) összefügghet az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatával.

Ma az élelmiszergyártók nagy része termékeikben az elfogadható - elhanyagolható kockázattal járó – érték alatti transzzsírsav-mennyiségre törekszik a gyártás során; azonban találhatók még kivételek – főként a (töltött) kekszek, töltött ostyák, olcsóbb margarinok, levesporok, stb. körében.

Amennyiben az összetevők között szerepel (főként, ha a felsorolásban elől olvasható), hogy a termék hidrogénezett növényi olajat tartalmaz, akkor valószínűleg jelentős mennyiségű transz-zsírsav található benne.

Koleszterin

A koleszterin és a kognitív funkciók közötti kapcsolat erősen függ az életkortól.

A középkorú emberek emelkedett koleszterinszintje és az időskori szellemi demenciák kialakulásának veszélye között egyértelműnek tűnő összefüggést találtak, míg az időskori emelkedett koleszterinszint már nem mutat kapcsolatot a kognitív funkciókkal.

Az optimálisabb zsírsav-összetételű étrend érdekében

• Az American Heart Association ajánlása szerint heti legalább két alkalommal fogyasszon halból készült ételt, amennyiben ez nem megoldható (például allergia, vagy a halételekkel szembeni ellenérzés miatt) akkor naponta 1000 mg halolajtartalmú kapszula fogyasztása javasolt!
• Csökkentse az összes zsírfelvételt!
• Csökkentse a vöröshúsok fogyasztását és hetente legalább két alkalommal szerepeljen hal is a menüben (zsírszegényen elkészítve)! Minél kevesebb kényelmi terméket (ételporok, leveskockák) vásároljon, és az élelmiszercímke alapján a kevesebb hidrogénezett növényi olajat tartalmazó terméket válassza! (Minél előrébb van valami az összetevők felsorolásánál, annál több van belőle az adott élelmiszerben.)
• A zöldségek, gyümölcsök nem tartalmaznak telített zsírokat, így ezek bőséges fogyasztása kedvező, valamint rosttartalmuk révén csökkenthetik a vér koleszterinszintjét is.
• A tej és tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmú változatokat részesítse előnyben!

A fentiek betartásával már nagyon sokat tett a jelenlegi és az időskori fizikai – mentális egészségéért, ugyanakkor nagyon fontos a rendszeres orvosi és laboratóriumi vizsgálat is.

Irodalom:

Giuseppe Grosso, Andrzej Pajak, Stefano Marventano, Sabrina Castellano, Fabio Galvano, Claudio Bucolo, Filippo Drago and Filippo Caraci: Role of Omega-3 Fatty Acids in the Treatment of Depressive Disorders: A Comprehensive Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials, 2014 May 7.

Emily Y. Chew, Traci E. Clemons, Elvira Agrón, Lenore J. Launer, Francine Grodstein, Paul S. Bernstein, for the Age-Related Eye Disease Study (AREDS2) Research Group: Effect of Omega-3 Fatty Acids, Lutein/Zeaxanthin, or Other Nutrient Supplementation on Cognitive Function, The AREDS2 Randomized Clinical Trial. JAMA. 2015, 314(8):791-801.

E. Rönnemaa, B. Zethelius, B. Vessby, L. Lannfelt, L. Byberg, L. Kilander: Serum fatty-acid composition and the risk of Alzheimer’s disease: a longitudinal population-based study. 
European Journal of Clinical Nutrition (2012) 66, 885–890.

Natalie Sinna, Catherine M. Miltea1, Steven J. Streeta, Jonathan D. Buckleya, Alison M. Coatesa, John Petkova and Peter R. C. Howea: Effects of n-3 fatty acids, EPA v. DHA, on depressive symptoms, quality of life, memory and executive function in older adults with mild cognitive impairment: a 6-month randomised controlled trial. British Journal of Nutrition / Volume 107, Issue 11, June 2012, pp 1682-1693.

Danielle Swanson, Robert Block, Shaker A. Mousa: Omega-3 Fatty Acids EPA and DHA: Health Benefits Throughout Life. Advanced Nutrition, January 2012, Adv Nutr vol. 3, 1-7, 2012.

Heymann A. D. Ravona-Springer, Moshier E. L., Godbold J., Beeri M. S.: Statin Use is Associated with Better Cognitive Function in Elderly with Type 2 Diabetes. J Alzheimers Dis. 2015 Jul 9;47(1):55-59.

Campdelacreu J.: Parkinson disease and Alzheimer disease: environmental risk factors. Neurologia. 2014 Nov-Dec;29(9):541-549.

van Vliet P: Cholesterol and late-life cognitive decline. J Alzheimers Dis. 2012; 30 Suppl 2:S147-162.

Megan Brooks: Omega-3-Rich Diet May Protect Against Alzheimer`sDisease, Medscape Medical News, 04. May 2012.

Luchtman, D.W., Song, C., Cognitive enhancement by omega-3 fatty acids from child-hood to old age: Findings from animal and clinical studies. Neuropharmacology, 2012.