Az Alzheimer-kór és a táplálkozás

Számtalan alkalommal kutatták a lehetséges életmódbeli védő tényezőket, amelyek segítségével megelőzhető vagy legalábbis lassítható a szellemi leépülés.

Az Alzheimer-kór hajlamosító tényezőiként tartanak számon több szív- és érrendszeri kórképet, például a magas vérnyomást, az emelkedett koleszterinszintet, az érelmeszesedést, valamint az elhízást is. Ezeknek az állapotoknak a megelőzése csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.

A vizsgálatok alapján valószínűnek tűnik, hogy a telített zsírsavak, ezen belül kiemelten a transz-zsírsavak növelik az Alzheimer-kór kockázatát. Az ómega-3 zsírsavak az Alzheimer-kór ellen sajnos nem védenek, de enyhe kognitív hanyatlás (demenciát megelőző állapot) esetén kedvező lehet az emelt felvétel.

A vitaminok közül a C-, D-, E- és B-vitaminok segíthetnek a memória, az érzékelés és a gondolkodás képességének megőrzésében, valamint lassíthatják az agy sorvadását idősek esetében.

Fotó: shutterstock.com

Élelmiszerválogatás – mit együnk?

A fentiek alapján ajánlott lehet az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából a sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes fogyasztása, kiegészítve hetente több alkalommal hallal, és sovány szárnyashússal. Törekedjen a vöröshúsok és a finomított, félkész élelmiszerek csökkentésére az étrendjében, mert ezek általában sok telített zsírsavat tartalmaznak! A zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek nem tartalmaznak transz-zsírsavat és telítettzsírsav-tartalmuk is elhanyagolható.

Szem előtt tartva a zsírszegény ételkészítést is, biztosíthatja a kedvező zsírsavfelvételt, valamint a jelentős antioxidáns- és vitaminfogyasztást.

A koleszterincsökkentés szempontjából a zöldség- és gyümölcsfogyasztáson kívül kedvező a teljes kiőrlésű gabonák, és a lisztjükből készült pékáruk fogyasztása, mivel nagyobb élelmirost-felvételt jelentenek a finomított pékárukhoz viszonyítva, a nagyobb élelmirost-fogyasztás pedig segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét.

Ez az élelmiszerválogatás, esetlegesen kiegészítve a mérsékelt vörösbor fogyasztással, valamint az olívaolaj, mint fő zsiradékforrás használatával, megfelel a mediterrán étrend főbb követelményeinek, amely a legtöbb szív- és érrendszeri betegséggel szemben védő tényezőként szerepel. A megfelelő nyersanyag-válogatással csökkenthető az elhízás, a cukorbetegség, a kóros szív- és érrendszeri elváltozások megjelenésének kockázata, amelyek pedig mind az Alzheimer-kór kockázati tényezői között szerepelnek.

Táplálkozáson kívüli, egyéb életmódbeli tényezők

Egyértelműen pozitív hatású az időskori elbutulás szempontjából az agy „edzése”, a folyamatos aktív szellemi munka, mint például a keresztrejtvényfejtés, az olvasás, az új készségek elsajátítása, a folyamatos tanulás.

A fizikai aktivitás és a kognitív funkciók között is pozitív kapcsolatot feltételeznek a kutatók, erről bővebben az A mozgás és az időskori jól-lét kapcsolata című cikkben olvashat, azonban a dohányzás nemcsak a daganatos betegségek esetén, de a demencia kapcsán is önálló veszélyeztető tényezőként van számon tartva.

Bár számos biztató eredmény születetett a táplálkozás és az Alzheimer-kór összefüggéseiről, az eredmények gyakran ellentmondanak egymásnak, sok a hiányzó, vagy éppen zavaró tényező, a hatásmechanizmusok gyakran távolról sem tisztázottak, ezért nem elegendők biztos (evidencia szintű) következtetések levonásához, a legtöbb esetben további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a kutatók.

Összefoglalva, mit tegyen a megfelelő szellemi frissesség megőrzéséhez:

• Naponta javasolt olvasni, keresztrejtvényt fejteni, vagy valami új dolgot tanulni.
• Naponta javasolt mozogni: sétálni, táncolni, sportolni.
• Naponta többször fogyasszon zöldséget, gyümölcsöt!
• Hetente többször egyen halat (pl. a - kerülendő - vöröshúsok helyett)!
• Kerülje a finomított, félkész élelmiszereket!

Irodalom:

Aldasoro M, Gil-Bisquert A, Valles SL: Healthy Nutrition, Phytonutrients and Alzheimer’s Disease. J Nutrition Disorder Ther 1:e102., 2011, doi:10.4172/jndt.1000e102

Barnes J. L., Tian M., Edens N. K., Morris M. C.: Consideration of nutrient levels in studies of cognitive decline. Nutr Rev. 2014;72(11):707-719. PMID: 25323849. doi: 10.1111/nure.12144.

Rita Cardoso B., Silva Bandeira V., Jacob-Filho W., Franciscato Cozzolino S. M.: Selenium status in elderly: Relation to cognitive decline. J Trace Elem Med Biol., 2014 Oct;28(4):422-426. PMID: 25220532. doi: 10.1016/j.jtemb.2014.08.009

Neal D. Barnard, Ashley I. Bush, Antonia Ceccarelli, James Cooper, Celeste A. de Jager, Kirk I. Erickson, Gary Fraser, Shelli Kesler, Susan M. Levin, Brendan Lucey, Martha Clare Morris, Rosanna Squitti: Dietary and lifestyle guidelines for the prevention of Alzheimer`s disease. Neurobiology of Ageing, September 2014, Volume 35, Supplement 2, S74–S78.

Alzheimer’s Society: Science behind the headlines: How to reduce your risk and other popular topics. Mediterranean diet.

Scientific Report of the 2015 Dietary Guidelines Advisory Committee.