Tudástár elem << ELŐZMÉNYEK

Szédülés és fülzúgás. Vajon mitől lehet?

A szédülés és fülzúgás meglehetősen gyakori panasz az orvoshoz forduló páciensek körében. Számos ok állhat e kellemetlen tünetek hátterében. Idős korban leggyakoribb az agyi vérellátás elégtelensége, vagyis agyi érbetegségekkel párhuzamosan is előfordulhatnak, ugyanakkor léteznek az érelmeszesedéstől független formák is.

Szerző: Dr. Galzó Orsolya | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta
Publikálás dátuma: 2015-08-13

Amikor forog a világ

A szédülés (vertigo) a testnek a környezethez viszonyított forgó vagy egy irányba húzó mozgásélménye, melyet hányinger, hányás, izzadás kísérhetnek.

Hangok a fülben

Szintén gyakori kellemetlen tünet a fülzúgás (tinnitus), mely külső akusztikus inger nélküli zajészlelést jelent. Leggyakoribb formája a szubjektív tinnitus, mely csak a beteg számára hallható, és sem belső, sem külső hanginger nem áll a háttérben. Az objektív tinnitus sokkal ritkább jelenség, ilyenkor a beteg a szervezet valamely belső hangját éli meg fülzúgásként.


Fotó: shutterstock.com

Mi állhat a háttérben?

A fülzúgás és a szédülés külön-külön is felléphetnek, gyakran azonban együtt fordulnak elő. Mindkét tünet oka lehet kimerültség, alacsony vércukorszint, vérnyomáseltérések, vérszegénység, közép- vagy belsőfül gyulladás, a nyaki gerinc betegségei, daganat, agyhártyagyulladás, sclerosis multiplex, depresszió, szorongás. A leggyakoribb kórképek azonban a következők:

  • Agyi keringési elégtelenség (VBI, vertebrobasilaris innsufficiencia). Az agy  vérellátásának zavara felléphet hirtelen (pl. felkelést követő vérnyomáseséskor) vagy lehet az idő folyamán fokozatosan romló, krónikus zavar. Utóbbi főleg az időseket érinti, oka az agyi erek, illetve nyaki csigolyák meszesedése. Vezető tünete a szédülés és fülcsengés mellett a szellemi hanyatlás, memóriazavar.
  • Meniére – szindróma: spontán fellépő, rohamokban jelentkező, órákig tartó heves forgó jellegű szédülés, hányingerrel, féloldali fülzúgással, hallásromlással. Oka a halló- és egyensúly-érzékelő szervekben felhalmozódó folyadék.
  • Szintén rohamokban jelentkezik a BPPV, vagyis a jóindulatú, rohamokban jelentkező testhelyzeti szédülés, mely legtöbbször fejhelyzet-változtatás kapcsán lép fel. Rövid ideig tartó, de heves szédülésforma. A betegség oka, hogy a belső fülben kálcium kristályok rakódnak le, melyek a fül érzékeny félkörös ívjárataiba sodródnak.

A szédülés és fülzúgás kezelése

Ahhoz, hogy a szakorvos megtalálja a megfelelő módszert a szédülés és fülzúgás kezelésére, fontos a részletes kivizsgálás és a helyes diagnózis felállítása. Az elsődleges feladat a tüneteket kiváltó ok kezelése, megszüntetése amennyiben lehetséges. Sok esetben a szédülés és fülzúgás kezelése komplex, hosszan tartó folyamat, fül-orr-gégész, neurológus és pszichiáter közös feladata.

Tartós vagy visszatérő szédüléses kórképek kezelése:

  • VBI esetén a gyógyszeres kezelésen kívül sokat segíthet a fizikoterápia és a gyógytorna.
  • Meniére- szindrómában szenvedőknek javasolt a sóbevitel mérséklése, roham esetén ágynyugalom, vízhajtó kezelés, hányáscsillapítók, szédülés elleni gyógyszerek szedése.
  • BPPV esetén javasolt a provokáló fejhelyzet, hirtelen testhelyzet-változtatások kerülése, és az Epley torna rendszeres gyakorlása.

További lehetőségek a fülzúgás kezelésében:

  • zajgenerátor alkalmazása: a zajgenerátor az agy számára kellemes hangot adó készülék, mely elnyomja a belső zúgást.
  • akusztikus CR-moduláció: a fülön keresztül egy gyufásdoboz méretű eszköz a fülzúgás frekvenciájának megfelelő jelsorozatot juttat az agykéreg hallásért felelős részébe. Célja hogy az agy a nem létező, csak a beteg által hallott fantomzajt elfelejtse.
  • alternatív lehetőségek: antioxidánsok, pszichoterápia, hangterápia, lágylézer kezelés

Jobb megelőzni

Mint a legtöbb egészségügyi panasz esetében, itt is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. Fontos a zajártalom csökkentése, a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás és a megfelelő folyadékfogyasztás.

Irodalom:

A családorvostan elmélete és gyakorlata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2012

Diagnostic approach to patients with tinnitus, American Family Physician, 2014.Jan.15. ,89(2):106-113.

Magyar Tinnitus Egyesület weblapja: www.tinnitus.hu

www.tinnitool.com/de/therapie_moeglichkeiten/index.php

Gerlinger Imre, Tünetorientált fül-orr-gégészet, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2014

Dr. Fazekas András, Szédülés a háziorvosi gyakorlatban, Háziorvos Továbbképző Szemle, 2009.14.évf.7.szám

Komoly Sámuel, Palkovits Miklós, gyakorlati neurológia és neuroanatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2010

Dr. Maglics Szilvia, A fülzúgás felosztása, kivizsgálása és kezelése, Medicus Anonymus, 2011,9-10.

Kapcsolódó cikkek
A demencia és a szénhidrátbevitel kapcsolata
Az időskor gyakori, de nem szükséges velejárója a demencia. A már kialakult betegség gyógyszerekkel karbantartható, a romlás lassítható, de az emlékezeti, gondolkodási zavar nem csak az érintett...
Schmidt Judit2015/08/03
A demenciáról
Ahogy az ember öregszik, egyre szétszórtabbá, feledékenyebbé válhat. Mégsem törvényszerű, hogy az emlékezetünk, gyakorlatiasságunk, idős korunkra jelentősen romoljon. Azoknál, akik ilyen...
Demetrovics Zsolt2015/07/16
A demencia és az étrend összefüggései
Számos kutatás vizsgálja a táplálkozás, pontosabban bizonyos tápanyagok és a kognitív hanyatlás (például Alzheimer-kór) közötti lehetséges kapcsolatokat. A megfelelő étrenddel sokat tehet...
Schmidt Judit2015/10/30
Demencia vagy valami más?
A demencia kóros mértékű szellemi hanyatlást jelent, aminek számos oka lehet, legismertebb közülük az Alzheimer-kór. Ugyanakkor vannak kórképek, melyek demencia tüneteivel járnak, ám felderítésükkel...
Dr. Galzó Orsolya2015/10/15
A demencia kockázati tényezői
Ki ne szeretné megőrizni szellemi frissességét idős korára is? Az alábbiakban azokról a tényezőkről olvashat, amelyek fokozzák a demencia előfordulásának veszélyét. Ezek közül vannak...
Dr. Palik Éva2015/08/31
Web Analytics