A táplálkozás hatása a férfiak termékenységére

Az élénkítő (?) koffein

A kávézás pozitív hatásairól egyre többet tudunk meg, ugyanakkor azt is feltételezik, hogy a koffein kedvezőtlenül hathat a nemzőképességre. Mivel jelenleg kevés bizonyíték támasztja alá a koffein negatív hatását a termékenységre, a koffeinfelvétel tekintetében érdemes a nemzetközi ajánlást figyelembe venni a családtervezés idején: naponta legfeljebb 400 mg koffein fogyasztása javasolt. Ez nagyjából napi 4 csésze kávénak felel meg, de ne feledkezz meg róla, hogy a tea, a kóla, az energiaitalok és a csokoládé is tartalmaznak több-kevesebb koffeint, így ezeket is figyelembe kell venned.

Az alkohol káros hatásai

A túlzott alkoholfogyasztás a szervezet számos funkcióját károsítja. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy az alkohol ronthatja a spermiumok minőségi és mennyiségi jellemzőit, a hormonháztartásra gyakorolt hatása által csökkentheti a tesztoszteronszintet, a herékre pedig közvetlen károsító hatást is gyakorolhat. Egyes tanulmányok szerint azonban a mértékletes (alkalmanként, naponta legfeljebb 2 egység, hetente összesen legfeljebb 14 egység, egyenletesen elosztva, illetve „alkoholmentes” napokat hagyva a hét során *) alkoholfogyasztás még nem jelent veszélyt a férfiak termékenységére, és a huzamosabb ideje nagyivók esetében is visszafordíthatók a káros hatások az absztinencia megteremtésével.

*: Egy egységnyi, azaz 10 ml, vagy 8 g alkohol van: 25 ml 40 alkohol%-os égetett szeszesitalban, 76 ml 13% alkoholt tartalmazó borban, 250 ml 4 alkohol%-os sörben.

Fotó: shutterstock.com

A szója befolyásolja a hormonháztartást?

A szója izoflavonokat tartalmaz, amelyek a szervezetünkben található ösztrogénhez hasonló, úgynevezett fito-ösztrogén vegyületek (’fito’ jelentése: ’növényi’). Egyes feltételezések szerint a szója izoflavonjai megzavarhatják a nemi hormonok egyensúlyát és a spermiumok koncentrációjának csökkenését eredményezhetik. Ugyanakkor a kutatások eredményei máig ellentmondásosak, a kedvezőtlen hatások pedig vélhetően csak nagyobb mennyiségű szójafogyasztás esetén jelentkezhetnek. Jelenlegi tudásunk szerint a szójabab és az abból készült termékek (szójatej, tofu, szójaszósz, miso, stb.) mértékletes (napi kb. 150 g tofunak megfelelő mennyiséget nem meghaladó) fogyasztása részét képezheti a férfiak kiegyensúlyozott étrendjének is.

Nem mindegy, milyen típusú zsiradékok kerülnek az asztalra

A spermiumok minőségét és így a termékenységet is befolyásolja az étrendünkben jellemző zsírsavak aránya. Az ómega-6 és ómega-3 zsírsavaknak az előbbiek irányában eltolódott aránya károsan hat a termékenységre, egyes halakban és növényi olajokban (pl. repceolaj) található ómega-3 zsírsavak fontos szerepet töltenek be a spermiumok egészségében. Ezzel szemben a zsíros húsokban, tejtermékekben található telített zsírsavak, valamint a bő zsiradékban sütött termékekben (például: rántott hús, rántott sajt, hasábburgonya, lángos), az ipari margarinnal készült kekszekben, süteményekben jellemző transz-zsírsavak túlzott felvétele károsíthatja mind a spermiumok minőségét, mind azok koncentrációját.

A „napfény-vitamin” szerepe

A nagyobb mennyiségben a napsütés hatására, a bőrben keletkező D-vitaminnak a reprodukciós folyamatokra is hatása van. Hiányában mind a spermiumok, mind a férfi nemi hormonok egyensúlya is kárt szenvedhet. Mivel a D-vitamin-szükségletünket kizárólag ételekből fedezni igen nehéz, a célzott pótlása fényszegény, téli időszakban indokolt lehet, Adagolásáról egyeztetni célszerű orvosoddal, gyógyszerészeddel vagy dietetikusoddal.

Az antioxidánsok védő hatása

A spermiumok különösen ki vannak téve a szabad gyökök okozta károsodásnak. Ha a táplálkozással nem biztosítjuk a megfelelő antioxidáns-ellátottságot, az a termékenység csökkenéséhez vezethet. Antioxidáns hatású a citrusfélékben, paprikában található C-vitamin, valamint az E- és A-vitamin. Jelentős E-vitamin-forrásnak számítanak a különféle növényi olajok (pl. búzacsíra-, tökmag-, szója-, napraforgóolaj stb.), a diófélék (pl. dió, mogyoró, mandula), a búzacsíra, illetve az avokádó. Az A-vitamin forrásai közé tartoznak a belsőségek (máj, vese, szív), a tojássárgája, a tengeri halak, a tej és a tejtermékek.

Az ásványi anyagok közül kiemelkedő szerepe van a szelénnek, amelyből többek között a halak, olajos magvak gabonafélék és a cinknek, amiben a húsok, kagylók, rákok tartalmaznak érdemi mennyiséget.

Ezen kívül egyéb, antioxidáns hatású anyagok is szerepet játszanak a spermiumok védelmében. A táplálkozásunkkal a zöldségekből, gyümölcsökből bőségesen hozzájuthatunk olyan, a sejteket védő antioxidánsokhoz, mint amilyen például a paradicsomban található likopin. Szervezetünk is előállít antioxidáns hatású anyagokat, amelyek közül néhánynak a hiányát megfigyelték a meddőséggel küzdő férfiak esetében, ilyenek a karnitin, a Q10-koenzim vagy a glutation (egy három aminosavból álló, antioxidáns hatású fehérje). Indokolt lehet ezek célzott pótlása is a termékenység növelése érdekében.

Összefoglalás

Az bizonyos, hogy egyes ételek vagy tápanyagok önmagukban nem képesek a meddőséget gyógyítani, viszont egy jól összeállított étrend növelheti a férfiak termékenyítő képességét. Egy kellően változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban gazdag, sovány húsokat és halakat rendszeresen tartalmazó étrend, valamint a szükség szerinti D-vitamin-pótlás hozzájárulhat a férfiak termékenyítő képességének megőrzéséhez is.

Főbb szakirodalmi források:

Delimaris I, Piperakis SM: The Importance of Nutritional Factors on Human Male Fertility: A Toxicological Approach. Journal of Translational Toxicology. 2014. 1: 52–59. doi: 10.1166/jtt.2014.1006

Collins GG, Rossi BV: The impact of lifestyle modifications, diet, and vitamin supplementation on natural fertility. Fertility Research and Practice. 2015. 1:11 doi: 10.1186/s40738-015-0003-4

Hosseini B, Eslamian G: Association of Dietary Factors With Male and Female Infertility: Review of Current Evidence. Thrita. 2014. 3 (3): e20953. doi: 10.5812/thrita.20953

Sharma R, Biedenharn KR, Fedor JM et al.: Lifestyle factors and reproductive health: taking control of your fertility. Reproductive Biology and Endocrinology : RB&E. 2013. 11:66. doi:10.1186/1477-7827-11-66.

Yao DF, Mills JN: Male infertility: lifestyle factors and holistic, complementary, and alternative therapies. Asian Journal of Andrology. 2016. 18 (3):410-428. doi: 10.4103/1008-682X.175779