A szója táplálkozástani megítélése

A szója egészségünkre gyakorolt hatásai

Az ázsiai emberek körében megfigyelhető alacsonyabb prosztatarák-előfordulás részben az étrendjükkel magyarázható, mivel az ott élő emberek nagy mennyiségben fogyasztanak a fitoösztrogénekben gazdag szójababból. A szójabab és a belőle készült termékek (szójatej, tofu) fitoösztrogén- és flavonoid-tartalma magas, ezzel magyarázható a prosztatarákkal szembeni védőhatás. A szójában található izoflavonok megelőzik a prosztatarák látens formájának rosszabbodását. Az Amerikai Rákellenes Társaság felvette a szóját is a prosztatarák-kockázat csökkentésének 7-es listájára.

A szójafogyasztás, ún. erjesztett szójakészítmények (edamame, natto, miso, tempeh), illetve szójatej és tofu (szójababtúró) formájában hozzájárulhat a vér LDL-koleszterinszintjének csökkentéséhez, ugyanakkor ezek közül a hazai lakosság viszonylag kevés félét – többnyire csak tofut és szójatejet - fogyaszt, ha csak nem szenved valaki például tejfehérje-allergiában, tejcukor-érzékenységben, ill. ha nem követ vegetáriánus étrendet. A szójaszósz esetében nem figyelték meg ezt a hatást. Ugyanakkor egyes élelmiszerekben (pl. húskészítmények, süteményporok, tartós kenyerek...) felhasznált szója akár tudatosan, akár tudattalanul is részét képezi, képezheti a hazai lakosság étrendjének is.

Egy tanulmány adatai alapján a mértékletes (11 gramm/nap) szójafogyasztás biztonságos, emellett emlőrákos betegek esetében rendszeres, mértékletes szójafogyasztás mellett kisebb halálozási mutatót és kisebb kiújulási rátát találtak. A szója fogyasztása nők esetében feltehetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát a menopauzát követően.

Az ázsiai étrendből kiindulva, és számos klinikai és epidemiológiai adata alapján napi 15 gramm szójafehérje és 50 mg szójaizoflavon (kb. két adag hagyományos szójaétel) fogyasztása feltehetően hatásos lehet azon betegségek esetén, ahol a szója jótékony hatásúnak bizonyult.

Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) 50 egymástól független tanulmány elemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójafehérje mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

Ehhez figyelembe kell vennünk azt a tényt is, miszerint a hazánkban elérhető szójatermékek köre a szójaliszt, szójakocka, -granulátum stb, ennél magasabb fehérjetartalommal bírnak, élettani hatásuk is eltér a hagyományos, fermentált készítményeknél (elsősorban Ázsiában leírt) tapasztalt kedvező hatásoktól. A szójatermékekkel kapcsolatban feltárt kedvező hatás vagy az izoflavonoknak, vagy a fehérjének tulajdonítható, de az egyes (főleg nálunk elérhető) termékek ilyen tartalma nem kellően ismert, így a jótékony hatása sem kellően biztos.

Forrás: 123rf.com

A biztonságos élelmiszerválasztás hozzájárul az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségi kockázat csökkentéséhez. Éppen ezért a szója kapcsán is felmerül néhány egyre égetőbbé váló kérdés, például a génmódosított élelmiszerek (GMO, genetically modified organism) vélt vagy valós egészségi kockázatai. Hazánkban, miként az Európai Unió néhány többi tagállamában, a lehetséges gazdasági-piaci előnyöket szem előtt tartva, nem engedélyezik a GM növényfajták köztermesztésbe való bevezetését. Ugyanakkor forgalomba kerülhetnek genetikailag módosított élelmiszerek is, de kizárólag egyértelmű jelöléssel/címkézéssel ellátva. Mivel a GMO-k rövid vagy hosszútávú egészségre gyakorolt hatásairól még nem rendelkezünk elegendő vagy mindenki számára megnyugtató információkkal, ugyanakkor nem került napvilágra a GMO termékek veszélyességét alátámasztó kutatási eredmény sem, ezért jelenleg azok fogyasztásának elkerülése a leghasznosabb tanács. Keressük a címkén azokat a jelzéseket, amelyek a GMO-mentességére utalnak és így a szójából készült élelmiszerek (például tofu, szójatej, szójajoghurt) esetében is válasszuk a GM(O)-mentes címkével ellátott termékeket.

Mikor javasolható és mikor kerülendő a szója fogyasztása?

Javasolható:

• a csontritkulás megelőzésére
• az emelkedett LDL-koleszterinszint csökkentésére
• a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére
• a vegetáriánus étrendben az állati eredetű fehérjék pótlására, megfelelő komplettálás mellett (A komplettálás célja, hogy az étel minden nélkülözhetetlen aminosavat, ezáltal biológiailag teljes értékű fehérjéket tartalmazzon, így a növényi eredetű, nem teljes értékű fehérjetartalmú táplálékok megfelelő párosítással, kiegészítéssel az állati eredetűekkel egyenértékűvé tehetőek.)
• felnőttkorban bizonyított tejfehérje-allergia és/vagy laktózintolerancia esetén a tej és tejtermékek helyettesítésére
• az emlőrák kockázatának csökkentésére: A kutatások szerint ugyanis azoknál a nőknél, akik életük során rendszeresen fogyasztanak szóját, kisebb az emlőrák előfordulása, különösen, ha már fiatal gyermekkorukban (még a pubertás előtt) fogyasztanak szóját. A pubertáskorban fogyasztott szója úgy tűnik, hogy a fejlődő emlőszövetben olyan változásokat indukál, amelyek a későbbiekben védő hatásúak az emlőrák kialakulása szempontjából. Részletesebben a cikk végén található fejezetben olvashat erről az összefüggésről.
• a prosztatarák megelőzésére: Az ázsiai emberek körében a prosztatarák előfordulása kisebb, ennek oka többek között a nyugati típusútól eltérő étrend is lehet. A szójabab, különösen a belőle készült termékek (például a szójatej, szójaszósz, tofu) egyike a legnagyobb fitoösztrogén- és flavonoid-tartalmú élelmi anyagoknak, napi rendszerességű fogyasztása a prosztatarák előfordulásának csökkenésével jár, különösen a 60 év feletti népesség körében. További védő és kockázatot növelő tényezőkkel kapcsolatban itt olvashat.
• a bélrendszeri daganatok kockázatának csökkentésére: A szója fogyasztása nők esetén feltehetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát a menopauzát követően. Az ázsiai étrendből kiindulva és számos klinikai és epidemiológiai adat alapján napi 15 gramm szójafehérje és 50 mg szójaizoflavon (kb. 2 adag hagyományos szójaétel) fogyasztása feltehetően hatásos lehet a vastagbélrák kockázatának csökkentésében.

Ellenjavallt:

• bizonyított szójaallergia esetén (szóját tartalmazó étrend fogyasztásakor a következő tünetek esetén kell gondolni az allergia lehetőségére: kiütés, hányás, hasmenés, haspuffadás és fájdalom, tüsszögés, hörghurut, alultápláltság, étvágytalanság, alvászavar, nyugtalanság, fejfájás, súlyosabb esetben asztma),
• hat éves kor alatti gyermekeknél (mivel a szója olyan antinutritív anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják az egyes tápanyagok felszívódását, ezáltal a fejlődést, növekedést),
• várandós és szoptató nők esetében,
• ha valakinek a családjában már előfordult emlőrák, akkor számára nem javasolt nagy mennyiségű, rendszeres szójafogyasztás, azonban a hosszan tartó (gyermekkorban megkezdett), mérsékelt szójafogyasztás védő hatásúnak bizonyult a kiújulással szemben (bővebben alább olvashat erről),
• fokozott gyomor- és bélrendszeri érzékenység (puffadás, hasi görcsök, szelesedés) esetén (ilyenkor esetleg az egyszerre elfogyasztott mennyiség fokozatos növelése segítheti az emésztőrendszer hozzászokását, de természetesen nem kell erőltetni).

A szójafogyasztás hatásai nőknél

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok a nők, akik mérsékelt mennyiségben fogyasztanak szóját az életük során, kisebb emlőrákkockázattal bírnak, mint azok, akik nem fogyasztanak szóját. Ez a védő hatás a korán (pubertáskorban vagy az előtt) elkezdett szójafogyasztással hozható összefüggésbe. A szójában található fitoösztrogének (pl. az egyes emlőráksejtek növekedését elősegítő genisztein) hatásai miatt különösen az emlőrákkal kezelt és már gyógyultnak nyilvánított nők esetében kérdéses a további szójafogyasztás kiújulás elleni védő vagy azt fokozó hatása. A mérsékelt mennyiségű geniszteint tartalmazó étrendet követő nyugati nők esetében nem nőtt az emlőrák kiújulásának kockázata, az ázsiai nők esetében pedig jobb prognózis volt kimutatható, ha a diagnózis felállítása és a kezelés után is folytatták a szójafogyasztást. A háttérben zajló folyamatok pontos megértése és magyarázata még további kutatások tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy a nyugati nők esetében a szójafogyasztás (a nyugaton elérhető szójatermékek eltérő összetétele révén) szintén biztonságosnak mondható-e az emlőrákkal diagnosztizált nők esetében. Az eredmények alapján az élethosszig tartó (már gyermekkorban elkezdett) mérsékelt mennyiségű szójafogyasztás segíthet az emlőrák kiújulásának megelőzésében.

Emellett a szójafogyasztás segíthet a menopauza tüneteinek enyhítésében, a csontritkulás kivédésében, de az eredmények ebben az esetben is akkor a legkedvezőbbek, ha már gyerekkortól megkezdődik a szója fogyasztása, nem csak a menopauza kezdetekor. A vizsgálati eredmények érvényességét árnyalja az a tény is, hogy a szójával kapcsolatos kutatások többségét a szójában lévő izoflavonnal, a geniszteinnel végezték, ami más hatásokkal bírhat, mint a teljes szójanövény fogyasztása, amelyben a genisztein egyéb biológiailag aktív anyagokkal együtt fejti ki hatását a szervezetben. A nyugaton kapható szójatermékek összetétele eltér a hagyományos, ázsiai (jellemzően erjesztett) szójatermékekétől, így a két kultúrában végzett kutatások eredményei között ilyen szempontból nem teljesen vonható egyértelmű párhuzam.

Irodalom:

Henrik G.: Prostate cancer epidemiology. Lancet, 361:859-864, 2003.

Laurie B.: Dietary Soy Linked to Lower Risk for Breast Cancer Death, Recurrence.

Laurie B.: Soy Intake Linked to Lower Risk for Colorectal Cancer in Postmenopausal Women.

Mark J. M.: Emerging Evidence on the Role of Soy in Reducing Prostate Cancer Risk. Nutrition Reviews, 61, 4., 117-131, 2003.

FDA: Code of Federal Regulations: Health claims: Soy protein and risk of coronary heart disease (CHD).

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél, III. évfolyam 7. szám, 2010. július

Leena Hilakivi-Clarke, Juan E Andrade, William Helferich: Is Soy Consumption Good or Bad for the Breast? The Journal of Nutrition, 140, 12; 2010.