A nutrigenomika az a tudományág, amely azt vizsgálja, hogy a táplálkozás, a táplálékkal bevitt anyagok hogyan befolyásolják génjeink működését. A gének jelenléte még nem minden esetben jelenti az általuk kódolt tulajdonság megjelenését, a gén aktivizálódását külső tényezők is befolyásolják. Ezek közül most az élelmiszerekkel foglalkozunk.

Egészen új megközelítésben ismertetjük a különféle liszteket, amelyek ezúttal – néhány kivételtől eltekintve – nem a megszokott alapanyagokból készültek.

A cukorbetegek száma Magyarországon is egyre növekvő tendenciát mutat, főként az életmóddal befolyásolható 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket illetően. Számos olyan funkcionálisnak nevezett vagy annak tekinthető nyersanyag ismert, amely kedvező hatást fejt ki a vércukorszintre, ezáltal a cukorbetegség kockázatának csökkenéséhez vezet. Más élelmiszerek rendszeres fogyasztása a cukorbetegség kockázatát növeli.

Az alábbiakban megmutatjuk, hogy egyes táplálékaink fogyasztása miként hat az agyműködésre, vagyis melyek a legismertebb, legjobb demencia kockázatot csökkentő ételféleségeink.

A várandósság és a szoptatás időszakában az édesanya speciális tápanyagszükséglettel rendelkezik, így különös figyelmet kell fordítania táplálkozására. Életmódja befolyásolja a születendő gyermek egészségi állapotát is, ezért a mozgásra és a lelki egyensúlyra is törekednie kell.

Magyarországon a halfogyasztás messze elmarad az európai országok átlagától, pedig egészségünk szempontjából jobb lenne, ha több hal kerülne a tányérunkra.

2009-ben a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal országos, reprezentatív táplálkozási felmérést végzett, amelyben vizsgálta a hazai felnőtt lakosság élelmiszer-fogyasztási, étrendkiegészítő-szedési szokásait (ebből számította az energia-, tápanyagfelvételi adatokat) az élelmiszer-biztonsági kockázat becslése érdekében, amelyet a népegészségügy területén végzett munkában tudna hasznosítani. Ennek a vizsgálatnak a legfontosabb eredményeiről számolunk be.

Az egészséges táplálkozás során nem csak arra kell figyelmet fordítanunk, hogy mit eszünk, hanem az étkezések gyakoriságára és rendszerességére egyaránt. Hányszor együnk egy nap? Miért fontos, hogy időt szakítsunk a reggelire, és elkerüljük az esti túlevést? Pontosan mit takar az étkezésben a rendszeresség fogalma? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása kulcsfontosságú szerepet tölt be egészségünk kialakítása és a betegségek megelőzése szempontjából.

Bár az Alzheimer-kór egy különálló betegség, megelőzés szempontjából mégis együtt tárgyaljuk az egyéb eredetű, memóriaromlással, elbutulással járó kórképekkel. A gondolkodási képesség elvesztését orvosi szóhasználatban demenciának (de mentia=a mentális funkció nélkül) nevezik. Cikkünkben a természetes megelőzés és kezelés lehetőségeit tárgyaljuk.

Az Ornish-diéta vagy inkább –étrend sokak fejében talán csak úgy él, mint egy újabb fogyókúrás módszer, holott nem erről szól. Egy átfogó életmódprogram szerves része az étrend, amelynek követői inkább mintegy pozitív mellékhatásként észlelhetik a fogyást, mivel nem ez a fő cél, bár sok esetben a fogyás is sokat segíthet az egészségi állapoton (amennyiben indokolt). Emellett számos olyan pozitív hatás várható az étrendtől, amely hozzájárul a betegség állapotának javulásához, a gyógyuláshoz, egy egyénre szabható rendszerben. Cikkünkben az Ornish-étrend sajátosságaival ismerkedhet meg.