Mivel a tojás a külsejére tapadt szennyeződések vagy a belsejébe jutott kórokozók (pl. szalmonella) miatt élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes nyersanyagnak számít, ezért érdemes külön is foglalkozni az elkészítésével kapcsolatos tudnivalókról.

A margarin és a vaj táplálkozás-élettani megítélését számos tényező befolyásolja, így ezek ismeretében érdemes dönteni arról, melyiket, milyen formában és mennyiségben fogyasztjuk.

Az erek belső felszínét egy vékony, összefüggő réteg borítja, ezt endothelnek nevezzük. Ez nemcsak egy passzív kerítés, ami elválasztja a vért a környező szövetektől, hanem egy aktívan működő és szabályozó szerv. Életmódunk, táplálkozásunk, egyes gyógyszerek és betegségek is hatással vannak az endothel működésére, regenerációjára.

Sok szó esik az egészséges életmódról. De mi is az pontosan, mit együnk, hogyan mozogjunk, mi segíthet lelki egészségünk megőrzésében? A sok javaslat között nehéz eligazodni, megtalálni a nekünk való tanácsokat.

A genetika hagyományos szemlélete szerint a génekről, mint egy tervrajzról, egy-egy fehérje képződik. Egyre több ismeretünk van azonban az egyéb, nem a DNS betűsorrendjét érintő tényezők szerepéről. Ezek közé soroljuk a külső és belső környezet tényezőit, mint amilyen az életmód és a pszichoszociális környezet. Ezek módosíthatják a gének működését, ezért a kutatók epigenetikai tényezőknek nevezik őket. A környezeti tényezők a DNS-lánc, vagy a kromoszóma fehérjéi (hisztonfehérjék) működésének befolyásolásán keresztül hatnak. A kromoszómák szerkezeti fehérjéi a hisztonfehérjék, a DNS lánc ezek köré tekeredik fel.

Mindannyian tudjuk, hogy víz nélkül nincs élet és a szomjazást kevésbé bírjuk, mint az éhezést. Kevésbé vagyunk tisztában a túl sok és a túl kevés folyadékfogyasztás lehetséges hatásaival. Írásunkban a vízmérgezésről, a kiszáradás okozta problémákról, a nem megfelelő összetételű víz fogyasztásáról és más, fontos tudnivalókról számolunk be.

A vérben jelenlévő triglicerid és koleszterin mennyisége jelentősen befolyásolhatja a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Kóros eltéréseik esetén a diéta és a mozgás az, amelyeket rögtön meg kell célozni, mindamellett az étrend-kiegészítők szerepe sem elhanyagolható.

Pszichés problémák esetén pszichológushoz, pszichoterapeutához és/vagy pszichiáter szakorvoshoz fordulhatunk. A választás függhet a probléma súlyosságától és attól is, hogy milyen jellegű segítséget szeretnénk kapni. Mi a különbség az említett szakemberek között? Cikkünk igyekszik támpontokat és útbaigazítást adni ezekre a kérdésekre.

Test és lélek egységet alkot, a lelkiállapot változásai egészségi állapotunkat is befolyásolják, míg a testi betegségek lelkünkre is kihatással vannak. A pszichés gondok élettani változások során növelhetik többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Bár az Alzheimer-kór egy különálló betegség, megelőzés szempontjából mégis együtt tárgyaljuk az egyéb eredetű, memóriaromlással, elbutulással járó kórképekkel. A gondolkodási képesség elvesztését orvosi szóhasználatban demenciának (de mentia=a mentális funkció nélkül) nevezik. Cikkünkben a természetes megelőzés és kezelés lehetőségeit tárgyaljuk.