Az étrend-kiegészítők szerepe kóros vérzsírértékek esetén

A zsírok nélkül nem megy

Szervezetünk az energiát zsír formájában tárolja. Ezen felül az összes testi sejtünk sejtmembránját zsírok alkotják, így jelenlétük elengedhetetlen az életben maradásunk szempontjából. A zsírok legalapvetőbb formái a zsírsavak (ezek hosszú fonalszerű molekulák) és a koleszterin,. A koleszterin a mellékvesekéreg-hormonok, a nemi hormonok és a D-vitamin alapanyaga, így igen nagy szükségünk van rá, a megfelelő helyen. Három zsírsavmolekula egy glicerinmolekulával összekapcsolódva alkotja a triglicerideket, amelyek egy háromágú fésűhöz hasonlítanak. Ez utóbbi formában tárolja testünk az energiát.

A zsírok fajtái talajdonságainknál fogva (méret, zsír–, és vízoldékonység, hajlékonyság stb.) más-más funkciókat látnak el. Az energiatárolás és szabályozás mellett, fontos, hogy például a gyulladásos és gyulladásellenes molekulák alapanyagai, szöveteink, szerveink vázrendszerének építőkövei, a zsíroldékony vitaminok szállítói, az összes membrán fő alkotói.

A zsírokat vérünk fehérjéhez kötve szállítja. Az ilyen fehérje+zsír csomagokat lipoproteineknek nevezik. (Erre utalnak például az LDL és HDL utolsó L betűi, míg az első kettő betű a molekula sűrűségére utal.) Ezeket a lipoproteineket a májunk állítja elő, és így kerülnek a vérbe, illetve így jutnak el a célszövetekbe. A felesleges zsírok és a koleszterin visszajut a májunkba és egy része újrahasznosul, egy része pedig az epével a bélrendszerbe ürül. A koleszterin képes onnan újra felszívódni, amellyel egy körforgás valósul meg. A növényi rostok csökkentik ezt az újrafelvételi lépést azáltal, hogy megkötik a koleszterint a bélrendszerben. A növényi szterolok pedig "becsapják" a felvételért felelős bélsejteket, így hatásukra kevesebb koleszterin kerül visszaszívásra.

A magas LDL-koleszterin- és trigliceridértékek, fokozott érrendszeri kockázatot jelentenek. Csökkentésük indokolt és a fentiek megértése fontos a megelőző lépések megtételéhez, a megfelelő vérzsírértékek megtartásához. A diéta ugyanis csak az egyik elem, és az sem pusztán az állati zsírok visszaszorításában merül ki.

Milyen életmódi beavatkozások lehetnek szükségesek?

A vérzsírok kóros értékét mind a diéta, mind a mozgás, mind a stressz káros hatásainak csökkentése képes javítani. Az étrend szempontjából nem csak az a fontos, hogy csökkentsük a telített zsírok és a koleszterin bevitelét, hanem éppoly fontos a megfelelő mennyiségű rost bevitele, a finomított szénhidrátbevitel csökkentése, illetve az omega-3 zsírsavak arányának emelése. Ez utóbbi a trigliceridszint csökkentésében játszik fontos szerepet. A korábban már említett növényi szterolok és sztanolok képesek csökkenteni a koleszterin felszívódását.

A mozgás számos vizsgálat szerint képes befolyásolni a vérzsírok értékét. Az, hogy kinek hat jobban a mozgás, kinek a diéta, genetikailag is meghatározott, de a kettőt együtt érdemes követni.

A vérzsírokra ható étrend-kiegészítők

Vitaminok

Az egyik legtöbbet vizsgált és évtizedek óta alkalmazott vitamin a B3-vitamin, amelynek két formája van, a nikotinsav (vagy niacin) és a nikotinamid. A niacin koleszterincsökkentő hatása régóta ismert. Használata azért szorult vissza, mert szedése kezdetekor hisztamint szabadít fel az allergiáért felelős immunsejtekből és ez bőrpírt, viszketést okoz. A folyamat azonban itt meg is áll, így valódi allergiás reakció nem alakul ki. A szedés során ez a tünet fokozatosan csökken, majd megszűnik. Ma már tudjuk, hogy nem csak az LDL-koleszterint csökkenti, de a HDL-koleszterint növeli és a Lipopotein (a) szintet is képes csökkenti, ami az érelmeszesedés egyik központi szereppel bíró molekulája. Mindezek által a niacin a szív és érrendszeri események kockázatát is képes csökkenteni.

Bár a koenzim Q10 nem rendelkezik koleszterin- vagy trigliceridszintet csökkentő tulajdonsággal, érdemes itt megemlíteni, mivel egyes egyes koleszterinszin- csökkentő gyógyszerek gátolják a termelődését. Épp ezért gyógyszeres terápia esetén fokozottabban érdemes ügyelni pótlására. A koleszterinszint-csökkentők mellékhatásakéntn 5-10%-ban jelentkező izomfájdalmak kezelésében szintén hatékony lehet önmagában is, illetve D-vitaminnal kombinálva, amely szintén hatással lehet az ilyen típusú izomfájdalmakra. Ezek a fájdalmak lehetnek enyhék, vagy kínzóak, igen rizkán izomsorvadás is felléphet.

Tea és egyéb növények

A zöld tea, illetve a fekete tea szintén képes lehet csökkenteni az LDL-koleszterin-szintet, míg a HDL- és trigliceridértékekre nincsen hatással. Egy csésze tea ilyen irányú hatása csekély, így a kivonatok hatásosabbak lehetnek, mint a tea fogyasztása.

Hasonló hatással bír az erjesztett vörös rizs kivonata is, amely a gyógyszerként használt statinokhoz hasonló vegyületet is tartalmaz.

Kedvező hatásúak a már fentebb említett növényi szterolok. Ezek a vegyületek a koleszterinhez hasonlóak, hasonlóan is szívódnak fel, így a receptorokért vetélkedve csökkenthetik a koleszterin felszívódását. Fő szterolforrások a növényi magvak (mogyoró, dió) és a csírák, illetve a szterolokkal dúsított élelmiszerek (pl. margarin).

Meg kell említenünk a galagonya szerepét, amely szintén hatással lehet az LDL- és trigliceridszint csökkentésére, igaz, csak rágcsálókon végeztek vele tudományos vizsgálatot.

Mivel a lipoproteinek a májban képződnek, illetve a zsírok a bélbe a máj által termelt epén keresztül ürülnek, a máj megfelelő működése szintén fontos alapfeltétele a normális értékeknek. A máj támogatására a gyógyszeres szemlélet sem ismer jobban a máriatövis és a homoktövis hatóanyagainál. Ezen növények magjából sajtolt olajok, számos jótékony hatással rendelkeznek, így kúraszerű használatuk kóros vérzsírértékek esetén javasolt lehet. A homoktövis olaja magas növényi szitoszterol-tartalommal bír, amely a fentebb említett mechanizmusokkal gátolja a koleszterin felszívódását.

Zsírsavak

A halakban található omega 3 zsírsavak – különösen az EPA és DHA összetevőik - jelentősen képesek csökkenteni a trigliceridszintet, de a koleszterinre nincsenek hatással, sőt egyes vizsgálatok pár százalékos emelkedést is mutattak hatásukra.

Forrás: 123rf.com

Zárszó

A vérzsírok emelkedett szintje által okozott szív és érrendszeri kockázat csökkentésében szerepet játszanak a fentebb említett összetevők. Használatuk - a kezelőorvossal egyeztetve - megfelelő életmód mellett veszélytelen, így érdemes próbálkozni velük.

Irodalom:

De Jong, Plat, J. Mensink, R. P.: Metabolic effects of plant sterols and stanols (review). Journal of Nutritional Biochemistry, 14:362-369, 2003.

Pal A., Srivastava N., Tiwari S., Verma N. S., Narain V. S., Agrawal G. G., Natu S. M., Kumar K.: Effect of yogic practices on lipid profile and body fat composition in patients of coronary artery disease.Complement Ther Med, 19(3):122-127, 2011 Jun. Epub: 2011 May 24.

Vyas R., Raval K. V., Dikshit N.: Effect of Raja yoga meditation on the lipid profile of post-menopausal women.  Indian J Physiol Pharmacol, 52(4):420-424, 2008 Oct-Dec.

Duggal J. K., Singh M., Attri N., Singh P. P., Ahmed N., Pahwa S., Molnar J., Singh S., Khosla S., Arora R.: Effect of niacin therapy on cardiovascular outcomes in patients with coronary artery disease. J Cardiovasc Pharmacol Ther, 15(2):158-166, 2010 Jun.

Rallidis L. S., Fountoulaki K., Anastasiou-Nana M.:  Managing the underestimated risk of statin-associated myopathy. Int J Cardiol., 2011. Aug 1.

Tokunaga S., White I. R., Frost C., Tanaka K., Kono S., Tokudome S., Akamatsu T., Moriyama T., Zakouji H.:  Green tea consumption and serum lipids and lipoproteins in a population of healthy workers in Japan. Ann Epidemiol, 12(3):157-165, 2002 Apr.

McGowan M. P., Proulx S.: Nutritional supplements and serum lipids: does anything work? Curr Atheroscler Rep, 11(6):470-476, 2009 Nov.

Safarova M. S., Trukhacheva E. P., Ezhov M. V., Afanas`eva O. I., Afanas`eva M. I., Tripoten` M. I., Liakishev A. A., Pokrovskii S. N.: Pleiotropic Effects of Nicotinic Acid Therapy in Men With Coronary Heart Disease and Elevated Lipoprotein(a) Level. Kardiologiia, 51(5):9-16, 2011 May.

Wyman M.: Coenzyme Q10: A therapy for hypertension and statin-induced myalgia? PharmD Cleveland Clinic Journal of Medicine, 777, 435-442, July 2010.

Crataegus oxycantha (Hawthorn). Monograph. Alternative Medicine Review, 15, 2, 164-167, 2010.

Preiss D., Sattar N.: Lipids, lipid modifying agents and cardiovascular risk: a review of the evidence.  Clin Endocrinol (Oxf), 70(6):815-828, 2009 Jun.

Hartweg J., Farmer A. J., Perera R., Holman R. R., Neil H. A.: Meta-analysis of the effects of n-3 polyunsaturated fatty acids on lipoproteins and other emerging lipid cardiovascular risk markers in patients with type 2 diabetes. Diabetologia, 50(8):1593-1602, 2007 Aug.

Sajfrtová M. et al.: β-Sitosterol: Supercritical Carbon Dioxide Extraction from Sea Buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) Seeds. Int J Mol Sci., 11(4): 1842–1850, 2010.