A stressz két oldala

Nem élhetünk nélküle

Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. A jelenséget a szervezet nem fajlagos reakcióegyütteseként írta le, amivel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak később nevezte el a jelenséget stressznek, amelynek eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt.

Hogyan hat a stressz?

A krónikus stresszállapot hatására a szervezetet a mellékvesekéreg ún. stresszhormonokkal, szteroidokkal árasztja el. Ezek ősi, biológiai funkciója, hogy a támadásnak kitett szervezetet „készenléti állapotban” tartsák, ha esetleg menekülni vagy védekezni szükséges. A stresszhormonok mellékhatása, hogy a szervezet erejének, tartalékainak „átcsoportosításával” a szervezet immunfunkcióit (azaz a fertőzésekkel és a szervezetben képződő daganatos sejtekkel szembeni védelmet) csökkentik.

Tanuld meg kezelni a stresszt!

• rendszeres testmozgás: heti 5x30 perc testmozgás a közérzetet jelentősen javítja, és stresszcsökkentő hatása mellett számos betegség kialakulását is megelőzheted vele,
• meditáció és légzési gyakorlatok: figyelem-összpontosításra és nyugodt, mértéktartó gondolkodásra tanítanak,
• kiegyensúlyozott táplálkozás: például bőséges reggeli, rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás,
• elegendő alvás, pihenés,
• minden napi tegyél valamit, ami örömet okoz (táncolj, sportolj, szánj időt a hobbidra, stb.)!

Ezekkel a technikákkal, ha a stressz kiváltó okát nem is szüntetheted meg, de hangulatod, életminőséged mindenképp sokat javul.

Forrás: preventissimo.hu 

Fotó: shutterstock.com