Amit érdemes tudnod a stresszről

Jó az, ha van stressz van az életünkben? Ezekre a kérdésekre választ kapsz ebből a cikkből.

A stressz ellenség vagy barát?

Ismerős az az érzés, amikor meglátod a szerelmed és megemelkedik a szívritmusod, szaporábban ver a szíved és még a tenyered is izzadni kezd? Nagyon hasonló testi változások jelennek meg, amikor felelni kell a suliban vagy egy állásinterjún. Ezt hívjuk stresszválasznak, amelyet sokféle esemény kiválthat, csupán annyi kell hozzá, hogy változást hozzon az életedbe.

Ezek ősi reakciómintázatok, amelyek energiát pumpálnak a testünkbe, hogy képesek legyünk megküzdeni a kihívásokkal. Ami az őskorban hasznosnak bizonyult – rengeteg energia kellett a mamut levadászásához, vagy az előle való meneküléshez – ma sokszor inkább káros. Az őskorban a „támadás vagy menekülés” válaszok működtek, a mai korban gyakran nem érdemes így reagálnunk. Például ha barátod, tanárod vagy főnököd igazságtalan veled és ez felbosszant, érezheted, hogy feszülnek az izmaid, megemelkedik a szívritmusod és még a légzésed is felgyorsul. Lehet, hogy legszívesebben „támadnál”, nem odaillő szavakat használnál, durván viselkednél. Az is lehet, hogy inkább „menekülnél” a helyzetből. Ma már ezek nem hatékonymegküzdési módok, ha így reagálnánk, előfordulhat, hogy kirúgnak a suliból, a munkahelyünkről, vagy megszégyenülünk mások előtt. Máshogy kell levezetni azt a rengeteg energiát, amit az ősi reakciómintázatok kiváltanak belőlünk. Ez lehet egy intenzív sporttevékenység vagy egy nagy séta a természetben.

Ha feszültséget kiváltó helyzetek újra és újra ismétlődnek és úgy érzed, nem tudsz a helyzettel megküzdeni, levezetni a feszültségeket, krónikus stresszalakul ki, ami károsan hathat az egészségedre. Tipikusan ilyen lehet atanulási stressz, a munkastressz és akár egy olyan családi vagy bármilyen kapcsolati probléma, ami folyamatosan fennáll. A krónikus stressz állapota olyan élettani változásokat eredményez, amely a „stresszbetegségek” kialakulásában szerepet játszhatnak (pl. alvászavar, fejfájás, hátfájás, gyomor- vagy béltünetek, depresszió, kiégés, magas vérnyomás, stb.).

Fotó:shutterstock.com

Miért jó nekünk a stressz?

A stressz növelheti a teljesítményünket!

A stressznek van egy optimális szintje, amikor nem bénítanak a testi válaszok, hanem növelik teljesítményünket. Ha túl sok a stressz, lemerevedhetünk és csökken a teljesítményünk, ha túl kevés, akkor unatkozunk. Hogy megközelítsd és fenntartsd az optimális feszültségi állapotot, abban az is segíthet, ha megtanulod másképp nézni a stresszre adott testi reakciókat: az emelkedett szívritmus energetizál és erőt ad, a gyorsabb légzés több oxigént juttat el az agyadhoz, ami hatékonyabb működésre serkenti. Ha úgy érzed, elkezdődnek a testi reakciók, ezt mondhatod magadban: „Ezek a változások az előttem álló feladatot segítenek hatékonyabban teljesíteni!”.

A kihívások során fejlődhetünk!

Azt fontos tudatosítani, hogy a stressz önmagában nem káros, a testi és lelki fejlődés alapját képezheti. Ehhez az kell, hogy kihívásnak tekints egy stresszes helyzetet és ne fenyegetésnek (például a közelgő számonkérést a suliban, vagy a teljesítményértékelő beszélgetést a munkahelyen). Az iskolában, a munkában vagy a sportban a teljesítményed attól is függ, hogy a stresszre kihívásként tudsz-e tekinteni. Ebben az is segíthet, ha úgy érzed, hogy általad választott értelmes cél az, amiért küzdesz (egy vágyott munkáért, szakmáért, párkapcsolatért, sporteredményért), így a nehezebb feladatokkal, vizsgákkal is könnyebben szembe nézel.

A stressz erősítheti kapcsolatainkat!

Stresszhelyzetben valószínűbb, hogy mások segítségét keressük, megosztjuk barátunkkal, párunkkal a nehézségeinket, ezáltal közelebb is kerülhetünk egymáshoz, szorosabb kötelékek alakulnak ki közöttünk.

Ha úgy érzed, túlzottan felgyülemlett benned a stressz, nehéz élethelyzetben vagy, ezért gyakoriak a negatív érzéseid és gondolataid, vagy akár zavaró testi tüneteid jelennek meg, érdemes különböző megküzdési technikákat kipróbálnod, amelyek abban segíthetnek, hogy megszelídítsd a stresszre adott reakciókat. Ne felejtsd, a cél nem az, hogy megszabaduljunk a stressztől, hanem úgy tekintsünk rá és kezeljük, amely a fejlődésünket szolgálja.

Szakirodalom:

Selye János: Stressz distressz nélkül. Medicina, Budapest, 1988.

Jeremy P. Jamieson, Wendy Berry Mendes, Matthew K. Nock: Improving Acute Stress Responses: The Power of Reappraisal. Current Directions in Psychological Science, 2013, 22:51.

Hasznos link: www.eletkeszsegek.hu