Testsúlyunk hatása a hangulatunkra

Miért híznak meg a depressziós betegek?

A depresszió fő tünetei közt szerepel a lehangoltság, a motiváció hiánya és az alvási zavarok, amelyek kéz a kézben járnak a mozgásszegény életmóddal és a nem megfelelő táplálkozási szokásokkal. Közismert jelenség az is, hogy a boldogtalan emberek gyakran evéssel igyekeznek jobb kedvre deríteni magukat. Nem meglepő, hogy ez viszonylag hamar hízáshoz vezet.

Másrészt, ma már azt is tudjuk, hogy több, a depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszer okozhat nem kívánt súlygyarapodást és anyagcsere-problémákat is. A tartós stressz és lehangoltság pedig olyan hormonális folyamatokat aktiválhat, amelyek a zsírszövet felhalmozódásához vezetnek.

Miért nagyobb a depresszió kockázata a túlsúlyos, kövér embereknél?

Talán már te is találkoztál azzal, hogy a túlsúly és az elhízás milyen jelentős megbélyegzést hordoz magával, ami az érintett személyek társadalmi kirekesztéséhez és igen gyakran depresszív hangulat kialakulásához vezet. Azt is megfigyelték ugyanakkor, hogy a túlsúlynak és a depressziónak sejtszinten is vannak közös tulajdonságai. Mind a depresszió, mind a - metabolikus szindróma részeként is emlegetett - elhízás hátterében nagy szerepet játszik a gyulladásos folyamatok túlsúlya.

Megfigyelték azt is, hogy a hasi zsírszövet sokkal nagyobb kockázatot jelent a depressziós tünetekre, mint az egyéb típusú túlsúly. A hasi zsír ugyanis olyan anyagokat (úgynevezett gyulladásos citokineket) termel, ami nem csak a mentális, de a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is fokozza.

Fotó: shutterstock.com

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem terelődött a leptin szerepére is, mind az elhízás, mind a pszichés betegségek tekintetében. A leptin egy, a zsírsejtek által termelt hormon, amely az étvágyat és ezen keresztül a testsúlyunkat hivatott szabályozni. Régóta sejtik a kutatók, hogy az elhízás hátterében a sejtek leptinnel szembeni rezisztenciája („érzéketlensége”), illetve annak működési zavara is állhat. Az utóbbi években egyre több bizonyítékot találtak arra is, hogy ez a hangulatunkkal is összefüggésben lehet, és a túlsúlyosoknál tapasztalt tartósan magas leptinszint a mentális problémák megjelenését is okozhatja.

A fogyás segíthet

Számos vizsgálat próbálta kideríteni, hogy a fentiek tükrében vajon eredményesen csökkentheti-e a depressziós tüneteket a pszichés betegek esetében a fogyás? A válasz minden valószínűséggel igen, hiszen a vizsgálatokban a fogyás hatására jellemzően a hangulat javulásáról, az önbecsülés növekedéséről és a tünetek enyhüléséről számoltak be a betegek. Ennek egyik fontos eleme a nagy energia-, cukor- és zsírtartalmú ételek helyett az értékes tápanyagokban (vitaminokban, ásványi anyagokban) gazdag étrendre való áttérés, másfelől pedig a rendszeres testmozgás, ami szintén enyhítheti a depressziós tüneteket.

A túlzott soványság sem kedvező

Nem csak az elhízás, de a túlzottan alacsony testsúly is kedvez az idegrendszeri betegségeknek. A klasszikus evészavarok, mint az anorexia és bulimia hátterében is súlyos pszichés problémák állnak, és a betegség tünetei között az élvonalban található a reményvesztettség, lehangoltság is. Ugyanakkor a depressziós betegek egy része éppen a tartós lehangoltság miatt veszíti el érdeklődését az ételek iránt, a nem megfelelő, energiában és tápanyagokban is hiányos étkezés pedig tovább rontja a mentális funkciókat.

Mit tehetünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében?

Az idegrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen a jó tápanyag-ellátottság, a mennyiségében és minőségében (összetételében) kiegyensúlyozott és egészségtudatos táplálkozás. Ennek része az egészséges testsúlyunk megőrzése is.

Amennyiben túlsúllyal rendelkezel, érdemes azt nem egy drasztikus fogyókúra, sokkal inkább életmódváltás segítségével fokozatosan leadni. Ebben a táplálkozáson kívül szerepet kell kapnia a rendszeres mozgásnak is, amely nem csak az energiaegyensúly megteremtésében segít, de a hangulatunkra is igen kedvező hatással bír.

Irodalom:

Georgousopoulou EN et al.: Association Between Mediterranean Diet and Non-Fatal Cardiovascular Events, in the Context of Anxiety and Depression Disorders: A Case/Case-Control Study. Hellenic Journal of Cardiology. 2014. 55: 24-31.

Fabricatore AN, Wadden TA, Higginbotham AJ et al.: Intentional Weight Loss and Changes in Symptoms of Depression: A Systematic Review and Meta-Analysis. International Journal of Obesity (2005). 2011. 35(11):1363-1376. doi:10.1038/ijo.2011.2.

Jacka FE, Berk M: Depression, diet and exercise. Medical Journal of Australia. 2012. 1(4) :21-23. doi:10.5694/mjao12.10508.

Jacka FN, Cherbuin N, Anstey KJ et al.: Dietary Patterns and Depressive Symptoms over Time: Examining the Relationships with Socioeconomic Position, Health Behaviours and Cardiovascular Risk. PLoS ONE. 2014. 9(1): e87657. doi:10.1371/journal.pone.0087657

Kemp DE: Managing the side effects associated with commonly used treatments for bipolar depression. Journal of Affective Disorders. 2014. 169 (1): 34–44. doi: 10.1016/S0165-0327(14)70007-2.

Langa UE, Beglinger C, Schweinfurtha N et al.: Nutritional Aspects of Depression. Cellular Physiology. 2015. 37:1029-1043. doi: 10.1159/000430229

Lasikiewicza N, Myrissab K, Hoylandc A et al.: Psychological benefits of weight loss following behavioural and/or dietary weight loss interventions. A systematic research review. Appetite. 2014. 72: 123–137. doi:10.1016/j.appet.2013.09.017

Rossetti C, Halfon O, Boutrel B: Controversies about a common etiology for eating and mood disorders. Frontiers in Psychology. 2014. 5:1205. doi:10.3389/fpsyg.2014.01205.

Saeed A, Humayun A, Raana T et al.: Depression the Hidden Iceberg: Role of Nutrition & Dietary Intake. IOSR Journal of Nursing and Health Science. 2015. 4(5), PP 26-29. doi: 10.9790/1959-04512629

Toups MS, Myers AK, Wisniewski SR et al.: Relationship Between Obesity and Depression: Characteristics and Treatment Outcomes with Antidepressant Medication. Psychosomatic medicine. 2013. 75(9):863-872. doi:10.1097/PSY.0000000000000000.

Valleau JC, Sullivan EL: The Impact of Leptin on Perinatal Development and Psychopathology. Journal of chemical neuroanatomy. 2014. 0:221-232. doi:10.1016/j.jchemneu.2014.05.001.

Wiltink J, Michal M, Wild PS et al.: Associations between depression and different measures of obesity (BMI, WC, WHtR, WHR). BMC Psychiatry. 2013. 13:223. doi:10.1186/1471-244X-13-223.