Terheléses vizsgálat nem csak élsportolóknak

Az Amerikai Diabetes Társaság állásfoglalása szerint, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők körében javasolt terheléses vizsgálatot végezni abban az esetben, ha legalább egy kísérőbetegség, ill. tényező van jelen az alábbiak közül (ADA, 1998):

• legalább kettő szív-ér rendszeri kockázati tényező
• perifériás artéria betegség
• nyaki verőér rendellenesség
• nyugalmi EKG elváltozás
• tünetekkel járó szív-koszorúér betegség
• edzésprogram elkezdése előtt

Természetesen a fentiektől eltérő állapot esetében is indokolt lehet terheléses vizsgálatot végezni, amely a szív-érrendszeri veszélyeztető tényezők fennállta esetében, illetve a kezelőorvos javaslatára születik.

A sportteljesítmény, illetve a szív-ér rendszeri állóképesség és a halálozási mutatók közötti fordított összefüggést egy több mint ezer 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfi körében végzett vizsgálat eredményei is alátámasztják. Egy speciális terheléses tesztet (Balke-Ware protokolt) alkalmaztak, amely alatt monitorozták a megtett maximális erőkifejtést. Mindezt az ú.n. metabolikus egységben - nemzetközi jelölése: MET – fejezték ki. A férfiak teljesítményét 12 éven át monitorozták. Az eredmények kimutatták, hogy az alacsonyabb szív-ér rendszeri állóképességgel rendelkezőknek 2,1-szer nagyobb halálozási kockázattal kellett számolniuk.

Egy másik tudományos vizsgálat eredményei szerint (Seyoum et al.) a maximális sportteljesítmény (MET-ben kifejezett értéke) megmutatja, hogy mekkora a szív-ér rendszeri halálozás esélye, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetében. Az összesített fizikai teljesítmény 1 MET-el történő emelkedése 12%-al javítja a szív-ér rendszeri mortalitási mutatókat.

Nem csupán a csúcsteljesítmény MET-ben kifejezett értéke, hanem az autonom idegrendszeri alkalmazkodás mértéke is fokmérője a szív-ér rendszeri halálozásnak. A legegyszerűbb mérési lehetőség a maximális fizikai aktivitás abbahagyása után egy perccel mért pulzusszám (pulzusszám a pihenőidőben, rövidítve HRR). Ha a terhelés maximumában és a terhelést követő egy perc eltelte után mért pulzusértékek csupán 12-vel vagy annál kevesebb ütésszámmal térnek el egymástól, akkor a szív-ér rendszeri halálozás kockázata lényegesen nagyobb.

Forrás: 123rf.com

Az Amerikai Diabetes Társaság 2003-ban publikált vizsgálati eredményei szerint, ha a terhelés maximumában és 5 perccel a terhelés után mért pulzusértékek között kevesebb, mint 55 ütés a különbség, akkor a szív-ér rendszeri halálozás kockázata kétszeresére nő.

Mivel a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának esélye többszörös a 2-es típusú cukorbetegség megléte esetében, ezért nagy jelentősége lehet a terheléses vizsgálat alatt meghatározott maximális MET-nek, valamint a terhelés utáni nyugalmi pulzusértéknek.

Irodalom:

American Diabetes Association: Consensus development conference on the diagnosis of coronary heart disease in people with diabetes: Miami, Florida. Diabetes Care, 21, 1551–1559, 1998.

American Diabetes Association: From Diabetes Care, Vol. 26, 2052–2057, 2003.

Wei M., Gibbons L., Kampert J. B, et al.: Low cardiorespiratory fitness and physical inactivity as predictors of mortality in men with type 2 diabetes. Ann Intern Med, 132, 605–611, 2000.

Seyoum B, Estacio RO, Berhanu B, et al.: Exercise capacity is a predictor of cardiovascular events in patients with type 2 diabetes mellitus. Diab Vasc Dis Res, 3, 197–201, 2006.