Különleges táplálkozási irányzatok gyermekkorban
Napjainkban számos követője van a vegetarianizmusnak, valamint a sokkal újabb keletű paleo diétának, amelyek nyersanyagaikat tekintve igen különbözők. Míg az előző a növényi eredetű táplálékokra alapoz, az utóbbi a nagy mennyiségű hús fogyasztását részesíti előnyben.
Növényi alapú étrend
A vegetarianizmus bizonyos földrajzi területeken hagyományosnak mondható, de Európában mintegy száz éve csak szórványosan, az utóbbi évtizedekben azonban nagyobb számban talál követőkre. Többféle változata létezik, legszigorúbb formájában, a vegán étrendben, kizárólag a növényi eredetű táplálék fogyasztása engedélyezett, míg például az ovo-laktovegetáriánusok tejet, tejterméket és tojást is az étrendbe illeszthetnek.
Táplálkozás élettani szempontból legkevésbé kifogásolható a szemivegetarianizmus, amelyben szárnyas vagy hal is a tányérra kerülhet, igaz, sokkal kevesebb mennyiségben, mint a vegyes étrendben. Bármely irányzatát kívánja követni valaki a vegetarianizmusnak, javasoljuk, hogy előtte forduljon szakemberhez segítségért, hiszen önmagában a hús elhagyásától semmivel sem lesz egészségesebb egy étrend.
Szakszerűtlen összeállítással különösen sokat árthatnak egy fejlődésben lévő szervezetnek.
A csontrendszer jelentős része például a serdülőkor végéig alakul ki, ezért ha nem megfelelő a kalciummal való ellátottság ebben az időszakban, nagyobb az esélye a csontritkulás korai kialakulásának. Bár a növényekben is megtalálható ez az ásványi anyag, de a hasznosulása rosszabb, mintha tejjel vagy tejtermékekkel kerülne a szervezetbe. Ugyanez igaz a vasra is, melynek hiányában vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ezt súlyosbítja, hogy a normális vérképzéshez B12-vitamin is szükséges, ami kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg.
Mi a helyzet a paleo étrenddel?
Ez ugyanúgy kizár bizonyos élelmiszereket (például a gabonaféléket és a tejet, tejterméket), hivatkozva arra, hogy ezek egyes összetevői (mint a glutén, tejcukor, kazein) mindenki számára károsak. Valóban léteznek olyan betegségek, ahol orvosi diagnózis alapján ezek kizárása indokolt (például cöliákia, tehéntejfehérje-allergia esetén), szükségtelen azonban az egészségesek számára is tiltani ezek fogyasztását.
Ezt az étrendet követők továbbá a szokásosnál nagyobb mennyiségű húst fogyasztanak, amely túlterhelheti a vesét vagy köszvényre hajlamosíthat. A hússal együtt gyakran több zsír kerül a szervezetbe, mely hosszabb távon megnövelheti a vérzsírértékeket (például a koleszterinszintet). További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen megmondjuk, kire hogyan hat (káros, vagy elfogadható) ez az étrend, hiszen sokféle genetikai a hátterünk.
Forrás: semmelweis.hu
Fotó: shutterstock.com