Fittség és pulzus
Szerző: Csáki István | Lektor: Ferenczi Ingrid, Dr. Boros Szilvia
Publikálás dátuma: 2015-07-22
Fittségnek általánosságban a jó fizikai teljesítményt nevezzük. Beszélhetünk:
- morfológiai fittségről, amikor a testösszetétel (testzsír-arány, folyadéktartalom, izomtömeg) és testtömeg index (viszonyszám, amely megmutatja, hogy a testtömeg hogy aránylik a testmagasság méterben kifejezett négyzetével: ez alapján beszélhetünk alultápláltságról, normál tápláltsági állapotról, túlsúlyról és elhízásról) található az optimális, ill. normál tápláltsági állapot zónájában,
- motoros fittségről, vagyis jó állóképességről (más néven aerob teljesítményről) és megfelelő izomerőről, ill. izom-állóképességről,
- anyagcsere fittségéről: kedvező fehérje, zsír- és szénhidrát-anyagcsere mutatók,
- szív- és keringési rendszer fittségéről: nyugalmi pulzusszám, terhelés után mért meredek pulzusesés, stb.
Pulzusszám
A fittség mérésében kulcsszerepet játszik a pulzusszám, amely megmutatja, hogy egy perc alatt hányszor húzódik össze (dobban) a szív. Szerepet játszik az ébredéskor, nyugalomban, terhelés alatt, terhelés maximumában, valamint a terhelés után eltelt percekben mért pulzusszám.
Fotó: shutterstock.com
Ébredési pulzus: az egyénre jellemző pulzusszám, melyet három egymást követő reggel, ébredés után mért pulzusszám átlagaként kapunk meg.
Nyugalmi pulzus: A mozgássor megkezdése előtt mért pulzusérték, amelyet azonos körülmények között mérünk. Ajánlatos a foglalkozás megkezdése előtt, mintegy 3-5 perces ülés után elvégezni. A jobb aerob állóképességgel rendelkezőknek alacsonyabb a nyugalmi pulzusuk. Normális körülmények között ébren a felnőttek szíve 70-72-t ver percenként. Alvás alatt, ill. fekvő helyzetben lassul: 60-65/ perc.
Terheléses pulzus: A terhelés csúcsán mért érték. Sokszor megegyezik a maximális pulzussal.
Maximális pulzus–Az életkor alapján számított érték: 220–életkor (Az életkor előrehaladtával a maximális pulzusszám csökken.)
Pulzusmegnyugvás: Az állóképességi fittség fontos mutatója: hány perc telik el a maximális terhelés után, hogy a pulzusszám a nyugalmi értékre csökkenjen? (Minél edzettebb valaki, a pulzus annál gyorsabban áll vissza – akár egy percen belül – a nyugalmi értékre.)
Példa a célpulzus tartományokra:
50-60 %-os pulzus ráta (max.) – a kimerítő (aktív) napi munkánk során
60-70 %-os pulzus ráta (max) a leghatásosabb zsírszövet csökkentő zóna
70-80 %-os pulzus ráta (max.), a leghatásosabb állóképesség-fejlesztő zóna
80-90 %-os pulzus ráta (max.), az élversenyzők edzéstartománya
A fittségi mérések célja és eszközei
- az aerob fittség – állóképesség mérése: maximális oxigénfelvevő képesség (relatív aerob kapacitás) mérését célozza
- izomerő mérése (speciális tesztekkel)
- ízületi mozgékonyság (hajlékonyság) mérése (speciális tesztekkel)
- testösszetétel mérése (testtömeg, testzsír arány, folyadéktartalom, izomtömeg)
Miben lehetnek hasznosak a fittségi tesztek?
Mert lehetőséget adnak:
- az optimális edzésmunka megválasztásához,
- a hiányosságok kiküszöböléséhez, a teljesítményfokozáshoz,
- az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változások összehasonlítására,
- az egyének közötti (pl. csapattagok) fittségi mutatóinak összehasonlítására,
- az élsportra történő kiválasztásra.
A fittségnek, vagyis a jó fizikai teljesítménynek számos vetülete van. Fontos az optimális testösszetétel, a jó aerob állóképesség, a megfelelő izomerő, hajlékonyság. A fittség mérésében, valamint a megfelelő edzésterhelés kiválasztásában nagy szerepet játszhat a pulzusszám ismerete, ill. meghatározása.