Brazil kutatók 54 ország adatait elemezve kimutatták, hogy ha kevesebbet ülünk, tovább élhetünk.

A genetika hagyományos szemlélete szerint a génekről, mint egy tervrajzról, egy-egy fehérje képződik. Egyre több ismeretünk van azonban az egyéb, nem a DNS betűsorrendjét érintő tényezők szerepéről. Ezek közé soroljuk a külső és belső környezet tényezőit, mint amilyen az életmód és a pszichoszociális környezet. Ezek módosíthatják a gének működését, ezért a kutatók epigenetikai tényezőknek nevezik őket. A környezeti tényezők a DNS-lánc, vagy a kromoszóma fehérjéi (hisztonfehérjék) működésének befolyásolásán keresztül hatnak. A kromoszómák szerkezeti fehérjéi a hisztonfehérjék, a DNS lánc ezek köré tekeredik fel.

Az alábbiakban megmutatjuk, hogy egyes táplálékaink fogyasztása miként hat az agyműködésre, vagyis melyek a legismertebb, legjobb demencia kockázatot csökkentő ételféleségeink.

A fizikai aktivitásnak számos egyéb, az idős kor jól-létét befolyásoló hatása van. A szív- és érrendszeri hatásokon kívül a mozgás befolyásolhatja akár még az elesések gyakoriságát, de a depressziót is, sőt a kognitív funkciókkal, így például a memóriával is találtak összefüggést a kutatók.

A kávérajongóknak több jó hírt is hoztak az utóbbi évek kutatásai, mert kiderült: a kávé védő szerepet tölt be egy sor betegség kialakulásával szemben. A Yale Egyetem kutatói ezúttal a melanoma gyakoriságát vizsgálták.

Vannak olyan ritmuszavarok, amelyeket csak beültethető ritmusszabályozó készülékkel, pacemakerrel lehet kezelni. Az elmúlt 50 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül az orvostudománynak ez az ága. A szerkezetek egyre kisebbek és okosabbak lettek, már képesek alkalmazkodni a beteg igényeihez. Egyes készülékek fel tudják ismerni az életveszélyes ritmuszavarokat és meg is szüntetik azokat. Régebben a ritmusszabályozóval élő embereknek sok mindenre kellett figyelniük a készülék miatt, ma már egyre kevesebb korlátozás nehezíti életüket.

A demenciák talán legismertebb típusa az Alzheimer-kór (a megismerési funkciók beszűkülésével járó időskori elbutulás). A betegség természete és az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan növekvő gyakorisága miatt fokozott kihívást jelent a társadalom és a tudomány számára egyaránt.

Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt – tartja a mondás. Azonban köztudottan káros következmények mellett, úgy tűnik, hogy a mérsékelt fogyasztása kedvező egészségügyi hatásokkal is járhat.

A történelem során a legnagyobb emberáldozatot a fertőző betegségek követelték. Napjainkban azonban ez a probléma – többé kevésbé – megoldottnak látszik a hatékony antimikrobás (gyógyszerek, amelyek elpusztítják a kórokozókat, illetve  meggátolják azok szaporodását) szereknek köszönhetően.

Sokat stresszel, szorongsz valamin? Érdemes lenne többet pihenned, lazítanod, hiszen holland tudósok érdekes dolgot fedeztek fel szorongásos betegeknél.