A zsírban oldódó vitaminok a szervezetben hosszabb ideig raktározódnak, kiürítésükre jóval később kerül sor, mint a vízben oldódó vitaminoknak, amelyekből csak igen kevés vagy semmi nem raktározódik, ezért a táplálékkal naponta fel kell venni őket.

Az energiát adót tápanyagaink közé tartozó zsírok nélkülözhetetlenek a megfelelő egészségi állapot elérése, fenntartása szempontjából, de nem mindegy, milyen mennyiségben és minőségben fogyasztjuk. Szerkezetük különbözősége meghatározza az egészségünkre kifejtett hatásokat. Tudjon meg minél többet a zsírokról, olajokról és az azokat felépítő zsírsavakról.

Az életkor előrehaladtával szerveink, sejtjeink nem csupán alaki, hanem működésbeli változáson mennek keresztül. Ki gondolná, hogy a rendszeres, egyénre szabott testmozgás képes lassítani az öregedési folyamatokat?

Léteznek olyan sportágak (például kocogás, kerékpározás, úszás stb.), amelyek kortól és nemtől függetlenül gyakorolhatók. Ugyanolyan kedvező hatást váltanak ki ötéves, mint 95 éves korban. Lássuk, miről is van szó!

Melyek a sportág kiválasztásának fő szempontjai? Mi alapján válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb sportágat?

Az erek belső felszínét egy vékony, összefüggő réteg borítja, ezt endothelnek nevezzük. Ez nemcsak egy passzív kerítés, ami elválasztja a vért a környező szövetektől, hanem egy aktívan működő és szabályozó szerv. Életmódunk, táplálkozásunk, egyes gyógyszerek és betegségek is hatással vannak az endothel működésére, regenerációjára.

A genetika, az öröklés biológiája az elmúlt 60-70 év egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága. Ennek a fejlődésnek legfőbb mozgatórugója az, hogy a genetika, ezen belül is az orvosi genetika az emberiség jólétének legalapvetőbb problémáival foglalkozik: a megbetegedések okaival, megelőzésével és gyógyításával. Az is rendkívül izgalmas kérdés, hogy ki miért marad egészséges, mitől él tovább mint kortársai, miért vészeli át könnyebben a környezet esetenként kellemetlen hatásait.

A genetika hagyományos szemlélete szerint a génekről, mint egy tervrajzról, egy-egy fehérje képződik. Egyre több ismeretünk van azonban az egyéb, nem a DNS betűsorrendjét érintő tényezők szerepéről. Ezek közé soroljuk a külső és belső környezet tényezőit, mint amilyen az életmód és a pszichoszociális környezet. Ezek módosíthatják a gének működését, ezért a kutatók epigenetikai tényezőknek nevezik őket. A környezeti tényezők a DNS-lánc, vagy a kromoszóma fehérjéi (hisztonfehérjék) működésének befolyásolásán keresztül hatnak. A kromoszómák szerkezeti fehérjéi a hisztonfehérjék, a DNS lánc ezek köré tekeredik fel.

A 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezői nagyrészt jól felismerhetőek, ilyen esetekben szükséges a gyakran tünetmentes betegség szűrése. Időben történő felismerés esetén az anyagcsere könnyebben normalizálható, és a szövődmények kialakulása megelőzhető vagy késleltethető.

A táplálékfelvétel nagyon mély és kevéssé tudatos kapcsolatban van a lelkünkben zajló folyamatokkal. Az éhség, a fogyasztás iránti vágy és annak kielégítésére, illetve aszkétikus ki nem elégítésére irányuló törekvés nagyon szorosan kapcsolódik legalapvetőbb érzelmi szükségleteinkhez és azok kielégítésének kudarcaihoz. Az evészavarokban megjelenik a hozzánk legközelebb álló személyekhez való ellentmondásos viszonyunk, illetve a számunkra kielégítő érzelmi kapcsolat hiánya.