A sportágválasztás szempontjai

A sportágak felosztásáról szóló cikkünkben a különféle sportmozgásokhoz szükséges alapképességekről írtunk. A sportágválasztás szempontjait az alábbi tényezőkkel jellemezhetjük:

• életkor: az ú.n. lifetime sportok alkalmasak arra, hogy szinte kortól és nemtől függetlenül gyakoroljuk. A kerékpározás, úszás, gyaloglás, kocogás, tenisz, asztalitenisz, tollaslabda, síelés bármelyik életkorban elkezdhető és biztonsággal élvezhető.
• életkörülmények: nem mindegy hogy a belváros forgatagában vagy egy külvárosi, csendes, parkos övezetben, esetleg kisvárosban lakunk és természetesen az sem, hogy a választott sportág gyakorlásához mennyit kell utazni, előkészülni. Gondoljunk például az úszásra, teniszezésre vagy lovaglásra: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közel található lakóhelyünkhöz a sportolási lehetőség, mert az utazásagyon sok energiát emészthet fel. Másik szempont, hogy anyagilag mit engedhetünk meg magunknak. Léteznek nagyobb anyagi áldozattal járó sportágak, mint például a vitorlázás, búvárkodás, lovaglás, golfozás, síelés, stb.
• életmód: legtöbb ember életében az idő szab gátat a mozgásprogram kivitelezésének. Egyre többet dolgozunk és egyre kevesebb időt szánunk az aktív kikapcsolódásra. Pedig a rendszeres testmozgás nem csak a stresszkezelésben, hanem a munkahelyi teljesítmény fokozásában is élen jár.  Nem túl kedvező, ha csak a hétvégén jutunk el a Margitszigetre és egy-két kört futunk, mert ez az idő nem elegendő a szervezetünk mozgáshoz szoktatásához. Ha máshogy nem megy, szerezzünk be egy szobakerékpárt és egy pát kézisúlyzót, esetleg aerobik DVD-t és próbáljunk minden reggel vagy este legalább fél órát tréningezni.
• edzettségi szint: léteznek olyan sportok, amelyeknek biztonságos, sérülésmentes gyakorlásához alap-állóképességre vagy alap – izomerőre, hajlékonyságra szükség van. Ide tartozik a sífutás, lesiklás, szörfözés, országúti kerékpározás, íjászat, lovaglás, teniszezés, fallabdázás, labdarúgás, boxolás, stb. Természetesen a legtöbb előbb említett sportág edzésprogramjában szerepel az állóképesség fejlesztése, azonban létezhetnek olyan helyzetek, amikor edzői irányítás nélkül vágunk bele az adott sportágba. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a sportág elkezdése előtt már aktívan sportoljunk (pl ússzunk, fussunk, kerékpározzunk, aerobikozzunk, súlyzózzunk rendszeresen).
• testalkat: nagyon lényeges a sportágválasztás szempontjából. Gondoljunk arra, hogy nem mindenki tud gyorsan, nagy erőt kifejteni, amely a küzdősportokban nélkülözhetetlen), ráadásul vékony a csontozata, szalagjai, ízületei lazák, izomzata fejletlen és genetikailag kevés. Míg mások képtelenek hosszan tartó, folyamatos terhelést (pl. úszás, futás) végezni, inkább tiszta erőből haladnak kisebb távokat és többször, mint egyfolytában, lassan. Ők genetikailag több izmot (ú.n. gyorsrostot) hordoznak, amely a gyorsaságot, izomerőt igénylő sportágak választására predesztinál.
• testtömeg: hazánkban sajnálatosan minden második felnőtt cipel jelentős vagy kevésbé jelentős túlsúlyt. Ebben az esetben nem mindegy, hogy a választott sportág mennyire terheli meg az ízületeket. Ideális, ha olyan mozgásformára esik a választás, amely nem veszélyezteti az ízületek épségét. Gondoljunk arra, hogy a kocogás mekkora terhet ró a bokára, térdre, hiszen ekkor a testtömeg többszöröse nehezedik az érintett ízületekre. Éppen ezért, elhízás esetében a vízben végzett mozgásformák (úszás, vízitorna, búvárkodás, stb.) jelentik az egyetlen jó választást.
• egészségi állapot: bizonyos betegségek fennállta esetén (pl. magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, szívritmuszavar, daganatos betegségek, stb.) minden esetben szakorvosi tanácsot kell kérni a mozgásprogram elkezdése előtt. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a szívre mekkora munka hárul. Egy 2005-ben publikált tudományos közlemény szerint a sportágválasztásnál figyelembe kell venni a szívre ható statikus és dinamikus terhelés mértékét. Ez alapján összesen kilenc sportágcsoport különböztethető meg, amelyek a következők:

- alacsony statikus, alacsony dinamikus terhelés: billiárd, bowling, curling, golf

- közepes statikus, alacsony dinamikus terhelés: íjászat, autóvezetés, búvárkodás, motorkerékpározás

- magas statikus, alacsony dinamikus: bobozás, súlylökés, szertorna, harcművészet, vízisí, súlyemelés, széllovaglás

- alacsony statikus, közepes dinamikus terhelés: vívás, baseball, asztalitenisz, röplabda

- alacsony statikus, magas dinamikus terhelés: tollaslabda, sífutás, gyephoki, tájfutás, gyaloglás, fallabda, hosszútávfutás, labdarúgás, tenisz

- közepes statikus, közepes dinamikus terhelés: akadályfutás, távolugrás, hármasugrás, rodeo, rövidtávfutás, szörfözés, szinkronúszás

- közepes statikus, magas dinamikus terhelés: kosárlabdázás, jégkorong, középtávfutás, úszás, kézilabda

- magas statikus, közepes dinamikus terhelés: testépítés, birkózás, sílesiklás, snowboard

- magas statikus, magas dinamikus terhelés: boksz, kenu, kajak, dekatlon, kerékpár, gyorskorcsolya, triatlon.

Forrás: 123rf.com

A magas statikus és magas dinamikus terhelés rendkívüli mértékben dolgoztatja a szívet,  ezért gyakorlása szívbetegség fennállta esetén szigorúan tilos.

• egyéni motiváció: egyáltalán nem mindegy, hogy mi motivál bennünket a rendszeres testmozgásra, egyáltalán mióta sportolunk, stb. Lehet, hogy az egészségmegőrzés vagy a betegség súlyosbodásának megelőzése a cél, de az is lehet, hogy szeretnénk átúszni a Balatont, lefutni egy maratoni távot vagy körbekerékpározni a Fertő tavat, stb.
• személyiség, egyéni lelki alkat: lehet, hogy a mozgásprogram alatt magányra vágyunk, de az is lehet, hogy társ nélkül nem tudunk sportolni. A feszültség levezetéséhez egyesek a küzdősportokat, mások a társastáncot, esetleg úszást választják. Olyan sokfélék vagyunk, ráadásul folyamatosan változunk, így igényeink is alakulnak.

A felsorolt szempontokon kívül még biztosan léteznek olya tényezők, amelyek befolyásolhatják döntéseinket. Azonban legfontosabb, hogy adjon örömet a mozgás és biztosítson jó közérzetet szellemi lelki és testi szinten egyaránt!

Irodalom:

Mitchell, J. H., Haskell, W., Snell, P., Van Camp, S. P.: Task Force 8: Classification of sports; Am Coll Cardiol, 45, 1364-1367, 2005. Doi:10.1016/j.jacc.2005.02.015