Sokan úgy vélik, hogy az alkoholfogyasztás az emberiséggel egyidős. Az biztos, hogy amióta felfedték kedélyállapotra gyakorolt hatását, a fermentált nedűk sokak által kedvelt itallá váltak.

A folytatásban olyan ismert diétákat elemzünk (a különböző csoportokból egyet-egyet), mint például a GI vagy az Ornish-diéta. Ezek között találunk követendő és tudományosan alátámasztott elemeket is.

A nagy élelmirost-tartalmú gabonafélék, mint például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények, tészták, illetve a barnarizs rendszeres fogyasztása összefüggést mutat az inzulinérzékenység javulásával, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is csökkenti. Bemutatunk egy egyszerű receptet,amelyben teljes kiőrlésű lisztből készült tortilla vagy pita az alap.

A durumbúzában lévő keményítőlánc nagyobb része nem elágazó szerkezetű, amit a szervezetünk csak lassan tud lebontani az emésztés során, ezért enyhébb és elhúzódóbb vércukorszint-emelkedést okoz. Lisztjéből tojás nélkül készíthető tészta, amely akár az alábbi saláta formájában is része lehet étrendünknek.

Hazánkban az összes haláleset feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben. A helytelen táplálkozási szokások, valamint a mozgásszegény életmód szoros összefüggésben állnak ezen betegségek kialakulásával, így érdemes tisztában lenni azokkal az élelmiszerekkel, amelyek csökkentik és azokkal, amelyek növelik a kockázatot.

A genetika hagyományos szemlélete szerint a génekről, mint egy tervrajzról, egy-egy fehérje képződik. Egyre több ismeretünk van azonban az egyéb, nem a DNS betűsorrendjét érintő tényezők szerepéről. Ezek közé soroljuk a külső és belső környezet tényezőit, mint amilyen az életmód és a pszichoszociális környezet. Ezek módosíthatják a gének működését, ezért a kutatók epigenetikai tényezőknek nevezik őket. A környezeti tényezők a DNS-lánc, vagy a kromoszóma fehérjéi (hisztonfehérjék) működésének befolyásolásán keresztül hatnak. A kromoszómák szerkezeti fehérjéi a hisztonfehérjék, a DNS lánc ezek köré tekeredik fel.

Immunrendszerünk az, ami a környezet támadásaival szemben megőrzi szervezetünk egységét, megvív a károsító tényezőkkel. De fontos az is, hogy a védekező reakció ne legyen túlzott, mert az is károsítja a szervezetet, felgyorsítja az öregedést. Az, hogy mit eszünk, hogyan mozgunk, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak, mind befolyásolja immunrendszerünk működését.

A dohányzás, különösen a cigarettázás során szervezetünkbe kerülő anyagok a szervezet számos pontján károsítanak, így növelve az érrendszeri betegségek és számos daganatos betegség kockázatát. Ezeket a hatásokat foglaltuk össze.

Mutatunk neked néhány rostban gazdag fogást, amik segíthetnek rendben tartani a bélműködést, stabilan tartják a vércukorszintet és jó sokáig jóllakottnak érzed magad tőlük.

Az egészséges életmód része a megfelelő, vagyis kellően változatos, jól összeállított, a túlzásokat minden tekintetben kerülő táplálkozás. Az étkezés ugyanakkor nemcsak fizikai szükséglet, hanem egyfajta örömforrás is, a kultúránk, mindennapjaink fontos része, amely nemcsak az egyes tápanyagok kellő mennyiségű, arányú beviteléről szól.