Technikai sportok

Korunkban a szabadidő eltöltés különféle módszereivel szemben támasztott elvárás az élményszerzés. Egyre kevesebb idő jut az aktív kikapcsolódásra, ezért a legtöbben igen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél tartalmasabban teljesen a szabadidő drága percei. Éppen ezért sokan olyan sportágakat preferálnak, amelyek teljes mértékben kikapcsolnak és élményt adnak.

A technikai sportok széles tárháza a keresett szempontoknak maximálisan eleget tesz. Gondoljunk például az íjászatra, számszeríjászatra, lovaglásra, lövészetre, autó-motor sportokra, cross-kerékpározásra, síelésre, vitorlázásra, búvárkodásra, falmászásra, siklóernyőzésre, vitorlázó repülésre, sporthorgászatra. Mind olyan aktivitási formák, amelyeknek segítségével teljes mértékben ki tudunk kapcsolódni, miközben felejthetetlen pillanatokat élünk át.

Forrás: 123rf.com

Mitől technikai?

A fentebb említett mozgásformák közös jellemzője, hogy speciális felszerelést, sportszert igényelnek. Akár a búvárkodásra, motorozásra, íjászatra, stb. gondolunk, mindegyik esetben alapvető a felszerelés, eszközök beszerzése, amelyek minősége befolyásolja, limitálja a sportteljesítményt. Legtöbb esetben szigorú előírások vonatkoznak a használt sportszerek méretére, súlyára. Például az íjászversenyeken használható íj hossza 150-180 cm, súlya 1-3 kg, húzóereje nők esetébe 13-16 kg, férfiak esetében 16-20 kg kell, hogy legyen. Búvárkodásnál 3,6 és 9 mm vastagságú, rövid, ill. hosszú ujjú, lábú változatban viselhető a speciális szivacsos anyagból készült ruha, a víz hőmérsékletének, a merülni kívánt mélység, az egyéni fázékonyság függvényében.

A sportágak profilja, játékszabályai, céljai nagyon szerteágazók. Léteznek kifejezetten gyorsaságot célzó aktivitások, mint pl. az autó-motor sportok nagy része, vagy a fogathajtás. Mások a terep szabályos, hiba nélküli megtételét célozzák (pl. díjugratás). A lövészet, íjászat, számszeríjászat célja a lövedék célba juttatása. Általában különböző, három vagy négy távon kell célba találni (általában 30 méter a legkisebb, 90 méter a legnagyobb távolság). Az idő is súllyal esik latba, egy sorozat (3 lövést) leadására az íjászat esetében maximum két és fél perc áll rendelkezésre. Pontos találat akkor érhető el, ha a testrészek helyzete egymáshoz, a sportszerhez, a környezethez viszonyítva egyik lövésről a másikig állandó marad.

Kiknek javasolt, mi kell hozzá?

A legtöbb technikai sportban rendkívül lényeges szerepet játszik az ideg-izom koordináció, a reakcióidő, ügyesség, feszültség-mentesség. Az edzések egyik célja a pszichés és mentális akadályok legyőzésére irányul. Legtöbbször a magabiztosság fokozása, a feszültségoldás, koncentrációs képesség javítása, a terhelés alatti reakcióidő rövidítése áll az edzések fókuszában. Természetesen a megfelelő technikai tudás mellett alap állóképességre is szükség van, hiszen a fáradtságérzés jelentkezése edzett egyénnél lényegesen később következik be, így kitolható a figyelem összpontosítás hanyatlásának ideje is. Mindez a sportteljesítményt jelentősen befolyásolja.

A legtöbb sportág esetében az izomerő sem hanyagolható el. Például falmászás esetében rendkívül nagy szerepet játszik, de természetesen a lovaglásban és számszeríjászatban is meghatározó. A motorsportban a 200 km/óra feletti sebességnél hatalmas erő nehezedik a fejre, nyakra, felsőtestre, karokra, hogy rendkívül nagy erő szükséges a kormány kézbentartásához, a motor irányításához.

Szinte az összes technikai sport biztonságos kivitelezéséhez rengeteg, az adott sportszeren történő gyakorlásra van szükség. Mint hogyan búvárkodni, vitorlázni nem lehet szárazföldön megtanulni, így repülni, siklóernyőzni sem. Vagyis a sporteszköz és a megfelelő körülmények biztosítása elengedhetetlen.

Negyven év felett célszerű előzetes orvosi vizsgálat alapján tájékozódni a szervek állapotáról és az edzésprogramot az eredmények függvényében alakítani. Minden esetben fokozott figyelmet kell szentelni a megfelelő bemelegítésre, a fokozatos terhelésre és a megfelelő fizikai és mentális levezetésre, nyújtásra, regenerációra.

Irodalom:

Nagy, Gy.: Mérési és számítási módszerek a sportban, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1992.

Berta, M., Boros, Sz., Farkas, J., Tóth, J.: Kézikönyv nemcsak testépítőknek, Totem Kiadó, Budapest, 2001.