A prosztatarák kockázati és védő tényezői

A prosztatarák kockázati és védő tényezőinek áttekintése azért fontos, mert - bár a prosztatarák főleg genetikai, hormonális hátterű betegség - itt is számos olyan kockázati tényezővel kell számolnunk, amelyek megfelelő életvitellel, esetleg életmód-változtatással elkerülhetők.

A kockázati tényezőket emiatt két csoportra osztottuk. Először tárgyaljuk azokat a tényezőket, amelyeket befolyásolni ugyan nem tudunk, de ismeretük mégis nagyon fontos, hiszen ha ezek valamelyike fennáll, időben elvégzett szűrővizsgálatokkal a betegség fennállása hamar, még gyógyítható stádiumban kiderül. Ezt követően a fent már említett, életmód-változtatással elkerülhető kockázati tényezőkről lesz szó. Végül a prosztatarák kialakulásával szembeni legfontosabb védőtényezőkről írunk.

Kockázati tényezők 1. - Mikor fontos különösen szűrővizsgálatokra járnunk?

Életkor

Az életkor a legfontosabb kockázati tényező. A prosztatarák 40 éves kor alatt nagyon ritka, az 50. életév betöltését követően válik gyakoribbá. Három prosztatarákban szenvedő férfiból kettő 65 év feletti.

Etnikai hovatartozás

A prosztatarák afro-amerikai férfiakban gyakoribb. A daganat náluk gyakran csak késői stádiumban kerül felfedezésre, és a prosztatarák okozta halálozás is csaknem kétszer gyakoribb. A betegség Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és a karibi térségben jóval gyakoribb, mint Ázsiában vagy Afrikában. A jobban kivitelezett szűrés és a jobb diagnosztikai lehetőségek mellett ebben valószínűleg életmódbeli okok is szerepet játszanak.

Családi előfordulás

A prosztatarák genetikai eredetére utal az egyes családokban megfigyelhető halmozott előfordulás.  Ha édesapánk vagy fiútestvérünk prosztatarákban szenved, esélyünk a betegség kialakulásár több mint kétszeresére nő. Nagyobb az esély, hogy a betegség nálunk is kialakul, ha rokonunknál a prosztatarák fiatalabb életkorban jelentkezett.

Testmagasság

A magasabb férfiaknak nagyobb esélye van prosztatarák kialakulására. A kutatások egyértelműen nem tudták tisztázni ennek az okát, azonban valószínűnek tűnik, hogy a magas férfiak növekedése intenzívebb. Az intenzívebb növekedést előidéző néhány hormon és növekedési faktor fokozza az esélyt arra, hogy kóros sejtek képződjenek, és daganatos átalakulás jöjjön létre a prosztatában.

Kockázati tényezők 2. - Mit érdemes változtatnunk?

Táplálkozás

A prosztatarák kialakulását a vörös húsok fogyasztásával, kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztással hozták összefüggésbe.

Testtömeg

A túlsúly és a prosztatarák között érdekes összefüggést figyeltek meg: elhízott emberekben a prosztatarák kevésbé rosszindulatú, jól differenciált formája kevésbé gyakori, de az agresszív forma jóval gyakrabban fordul elő. Ennek pontos okát még kutatják.

Mozgásszegény életmód

Habár a rendszeres testmozgás a prosztatarák esetében nem bizonyított védő tényező, az idősebb korosztályban rendszeres testmozgást végzők körében előrehaladott stádiumú prosztatarákot ritkábban diagnosztizálnak a mozgásszegény életet élő kortársaikkal összehasonlítva.

Nemi betegségek

Egyes szexuális úton terjedő betegségek (pl. Chlamydia, gonorrhoea fertőzések) nagyobb kockázatot jelenthetnek a prosztatarák kialakulására.

Műtéti sterillé tétel (=vasectomia)

A vasectomia az ondóvezetékek műtéti elkötését jelenti a termékenyítőképesség megszüntetése céljából. Azoknál a férfiaknál, akik ezen a beavatkozáson 35 éves koruk előtt átestek, nagyobb eséllyel alakul ki prosztatarák.

Fotó: shutterstock.com

Védőtényezők

Etnikai hovatartozás

A prosztatarák ázsiaiakban és latin-amerikaiakban ritkább, mint kaukázusi vagy észak-amerikai fehérekben. Ennek pontos oka ismeretlen.

Megfelelő táplálkozás

A likopéntartalmú zöldségek, gyümölcsök (pl. paradicsom, görögdinnye, grapefruit) rendszeres fogyasztást védő tényezőnek tartják.

Rendszeres testmozgás

Idősebb férfiakban az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulásának esélyét csökkenti.

Irodalom:

www. cancer.org

www.daganatok.hu

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a prosztatarák ellátásáról

Altekruse SF, Kosary CL, Krapcho M, Neyman N, Aminou R, Waldron W, Ruhl J, Howlader N, Tatalovich Z, Cho H, Mariotto A, Eisner MP, Lewis DR, Cronin K, Chen HS, Feuer EJ, Stinchcomb DG, Edwards BK (eds). SEER Cancer Statistics Review, 1975-2007, National Cancer Institute. Bethesda, MD, 2010.

Cavadas V, Osório L, Sabell F, Teves F, Branco F, Silva-Ramos M. Prostate cancer prevention trial and European randomized study of screening for prostate cancer risk calculators: a performance comparison in a contemporary screened cohort. Eur Urol, 58(4):551-558, 2010 Oct.

Zuccolo L et al: Height and Prostate Cancer Risk: A Large Nested Case-Control Study (ProtecT) and Meta-analysis. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 17; 2325, September 2008.

Pischon T et al: Obesity and cancer. Proceedings of the Nutrition Society, 67: 128-145,  2008.

Giovannucci E, Liu Y, Platz EA, Stampfer MJ, Willett WC. Risk factors for prostate cancer incidence and progression in the health professionals follow-up study. Int J Cancer, 121(7): 1571-1578, 2007 Oct 1.

Huncharek M, Haddock KS, Reid R, Kupelnick B. Smoking as a risk factor for prostate cancer: a meta-analysis of 24 prospective cohort studies. Am J Public Health, 100(4):693-701, 2010 Apr.