Csak egészség legyen! A megelőzés szerepe
Szerző: Dr. Gulyás Tamás | Lektor: Dr. Palik Éva
Publikálás dátuma: 2013-10-02
Amikor az egészségünket elveszítjük, rögtön észbe kapunk, hiszen az eredeti állapotnak a visszaállítása sokkal nehezebb, mint a fenntartása.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés!
Az egészség megőrzésében alapvető a megfelelő életmód szerepe, ebben reméljük, cikkeink segítségére lesznek. A helyes életmód mellett sokat segíthetnek az egészségügyi szűrővizsgálatok is. A krónikus (idült) betegségek esetében, ha már kialakult a kórkép, rendszerint nincsen lehetőség az eredeti állapot visszaállítására. A hajlamosító tényezők, előállapotok feltérképezésével, illetve a betegség tünetmentes fázisban történő felismerésével sok esetben azonban lehetőség van arra, hogy a kórkép kialakulását megelőzzük, vagy a kialakuló egészségkárosodást minimalizáljuk. A korai felismerés, a megfelelő terápia, a rendszeres orvosi ellenőrzés alapvető fontosságú az állapotromlás, a szövődmények, társult betegségek megelőzésében, az életminőség megőrzésében.
Épp ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés, illetve a szűrővizsgálatok fontosságát, és a megelőző, úgynevezett életmódi szűrés/tanácsadás jelentőségét, ami nálunk sajnos még kevésbé ismert fogalom. Ma Magyarországon a várható élettartam átlagosan 6 évvel, az egészségben eltöltött évek száma 10 évvel marad el nem csak a nyugat-európai, hanem a szomszédos országokétól is. Ahhoz, hogy ezen javíthassunk, szükség van a kockázati tényezők felismerésére és kezelésére, még a betegség megjelenése előtt. Szűrővizsgálatot végezni olyan krónikus betegségek esetében érdemes, amely gyakori betegség, van olyan előállapota vagy tünetmentes periódusa, amelyben a betegség már felismerhető, az ebben a szakaszban történő (életmódi vagy gyógyszeres vagy egyéb) beavatkozással a betegség lefolyása megváltoztatható, kedvezőbbé tehető, esetleg a betegség kialakulása megelőzhető. Például a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Ezért szűrése 45 éves kor felett mindenképpen javasolt, de a nagy kockázatú népcsoportokban fiatalabb életkorban is el kell már elkezdeni. A szűréseknek köszönhetően már a betegség kialakulása előtt felfedezhetjük az anyagcsere kóros megváltozását, és tehetünk ellene. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy időben történő életmódváltással, a betegség kialakulásának esélye megfelezhető.
Gondolkodjon magáról felelősen!
Napjainkban egyre több betegség egyre több kockázati tényezője válik ismertté a szakemberek előtt.
Az egyes betegségekre hajlamosító, megváltoztatható és nem megváltoztatható kockázati tényezők alapos feltérképezése lehetőséget teremthet arra, hogy információink legyenek a szervezetben már zajló, vagy várható negatív folyamatokról, ezáltal lehetségessé válhat azok pozitív irányú befolyásolása is.
Ha időben cselekszünk, lehetőségünk van a betegséget kiváltó folyamat beindulásakor, vagy annak korai szakaszában beavatkozni, tehát akár meg is akadályozhatjuk a betegség kifejlődését, vissza is állíthatjuk a szervezet egyensúlyi állapotát.
Ennek eszköze azonban rendszerint mi magunk vagyunk, abban az esetben, ha képessé válunk odafigyelni saját magunkra, és életmódunkat oly módon változtatjuk meg, hogy a betegségek kialakulásának kockázatát minimalizáljuk.
Fotó: shutterstock.com
A választás az Ön kezében van. Ön dönt nem csak élethossza, de egészségben eltöltött évei vonatkozásában is.
Tudta…?
Az ún. elsődleges megelőzés célja, hogy csökkentse egy adott betegség kockázati tényezőit és növelje az egészségben eltöltött évek számát az egészséges emberek körében. Kockázati tényezőnek, az olyan életmód- és táplálkozásbeli szokásokat vagy velünk született hajlamokat nevezünk, amelyek növelik valamilyen betegség, betegségek kialakulásának esélyét. Ilyen kockázatnövelő tényező lehet például a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából a stressz, a túlsúly, a kezeletlen magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.
A másodlagos megelőzésnél a betegséget – a meghatározott időnkénti szűrővizsgálatokkal felismert kórt – a korai stádiumában kezdik kezelni, akkor, amikor még nem alakult ki a szövődmény, vagy a folyamat súlyosabb, már tünetekkel járó formája (a korai szakaszban kiszűrt csontritkulás például megfelelő életmóddal, gyógyszeres kezeléssel, valamint helyes táplálkozással, mozgásterápiával jól karbantartható, tehát elébe lehet menni az időskori csonttöréseknek, illetve az időskorban gyakran halálos kimenetelű combnyaktörésnek).
A harmadlagos megelőzés célja a már kialakult betegség várható következményeinek csökkentése (ilyen például egy szívinfarktus után egy újabb esemény kialakulásának megelőzése).
A betegségek visszaszorításának messze leghatékonyabb és leggazdaságosabb módszere az elsődleges megelőzés.
Jó, ha tudja, hogy…
A legfontosabb szűrővizsgálatok:
- az évenkénti tüdőszűrés (az ÁNTSZ 40 éves kor felett javasolja),
- a nőgyógyászati rákszűrés (a méhnyakrák szűrése, 25 éves kortól),
- az emlőrákszűrés (45 éves kortól, kivéve a terhelő családi előzményt, ilyenkor a szűrés már korábban javasolt),
- az évenkénti prosztata-szűrővizsgálat (a negyven év feletti férfiaknak ajánlatos, évente egyszer),
- a HIV-szűrés (erősen ajánlott, a szexuális partnereiket gyakran váltogatóknak, a homo- és biszexuálisoknak, a mechanikai védekezés – óvszerhasználat – nélkül nemi életet élőknek, az intravénás droghasználóknak),
- valamint az újra terjedő szifilisz szűrése (szintén a szexuális partnereiket gyakran váltogatóknak, az óvszert nem használóknak),
- vastag-, végbélrákszűrés szintén ajánlott, amely a széklet vér kimutatásával (50 éves kortól), nagypbb kockázat esetén vastagbél tükrözéssel történik.
Az elsődleges megelőzéshez tartozik, hogy évente legalább egyszer-kétszer méressük meg a vérnyomásunkat, ellenőriztessük a vércukorszintünket a háziorvosunkkal, a negyven feletti férfiak pedig keressék fel – ugyancsak évi rendszerességgel – az urológiai szakrendelést vagy a háziorvost.
A fenti vizsgálatok az állami egészségügy keretein belül ingyenesek.
Legyen egészségtudatos!
Mindannyian érezzük, hogy egyre költségesebb – mind az állami kiadások, mind a saját pénztárcánk szempontjából – betegnek lenni. Mivel a civilizált országokban élőket egyénileg is egyre nagyobb mértékben terhelik meg az egészségügyi kiadások, célszerűbbnek látszik megfelelő életmóddal, a betegségek megelőzésével elébe menni a különféle betegségek kialakulásának.
Nem véletlen, hogy egyre többen tartják fontosnak a „betegségmodell”-ről az „egészségmodell”-re való áttérést, hiszen egyre fontosabb, hogy ki-ki felismerje: igenis sokat tehet saját, és családtagjai egészségének megőrzéséért.
A közgondolkodás megváltozásában fontos szerepe lenne tehát a szemléletváltásnak, az egyéni feladat- és felelősségvállalásnak, az egészségtudatos gondolkodásnak, az egészség megőrzésével kapcsolatos (a helyes táplálkozásra, életmódváltásra, az életvitel megváltoztatására stb. vonatkozó), szakemberek által adott tanácsok el- és megfogadásának.
Irodalom:
Kapcsolódó cikkek
