A biztonságos mozgás

Jóllehet a fizikai aktivitás szinte megszámlálhatatlanul sokféle jótékony hatást hordoz, azonban sérülésveszélyt is rejt magában. A leggyakrabban elforduló sérülések a vázizom rendszert (csontokat, ízületeket, szalagokat, inakat, izmokat) érintik. A sportolás során kialakult folyadékveszteség kiszáradáshoz, a test felhevüléséhez vezet. Szerencsére ritkán és többnyire az extrém terhelés alatt fordul elő a hirtelen szívhalál.

A sok veszély ellenére azonban nem érdemes visszariadni a fizikailag aktív élettől, hiszen léteznek olyan eljárások, felszerelések, ajánlások, amelyeknek elfogadásával, alkalmazásával a sérülések kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A betegségek megelőzéséhez javasolt közepes intenzitású heti edzésmennyiség minimális sérülésveszélyt hordoz. Az intenzitás emelésével, a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyásával, a teljesítménykényszerrel, a magasra állított mércével azonban egyre nő a sérülések kialakulásának esélye, amely leginkább a váz-izomrendszerre lokalizálódik. Tudományos vizsgálatok eredményei szerint azonban 1000 óra gyaloglásra csak egyetlen, 1000 óra futásra 4 sérülés jut.

Forrás: 123rf.com

A sérülések kialakulásának esélye természetesen nem csak a sportolással töltött összidőtől függ, hanem az edzettség mértékétől is. Hiszen minél edzettebbek vagyunk, annál később fáradunk el, így annál kisebb eséllyel alakul ki egy rossz mozdulat vagy pillanatnyi figyelem lankadás. Mindebből következik, hogy a biztonságos mozgáshoz érdemes edzettségre a biztonsági előírások betartására, folyamatos folyadékpótlásra van szükség. Lássuk néhány biztonságos sportolásra vonatkozó, megfontolandó alapszabályt:

• Tartsuk szem előtt, hogy a rendszeres fizikai aktivitás szinte korra, nemre való tekintet nélkül alapvetően biztonságos, de fontos a jó választás!
• Válasszunk fittségi szintünknek megfelelő, egészségi állapotunkhoz és személyiségünkhöz illő mozgásformát!
• Tartsuk be a fokozatosság elvét, vagyis az időtartamot és intenzitást óvatosan emeljük! Ne más legyen a szempont, hanem saját magunk. A teljesen kezdők nagyon lassan és egyszerre keveset (~10 percet) mozogjanak.
• Mindig tartsuk be a sportág által megkövetelt biztonsági szabályokat!
• Negyven éves kor felett, ill. krónikus betegség fennállta esetén a mozgásprogram megkezdése előtt kérjük ki a szakember (kezelőorvos) véleményét a választott sporttal kapcsolatban!

Kezdetnek olyan sportágat érdemes választani, amely nem igényel nagy intenzitást, hirtelen helyzetváltoztatást és nincs kontaktus más sportolóval. Például a kerékpározás, nordic-walking, úszás, vízitorna, fitnesztermi edzés megfelelhet a kritériumoknak. A golfozás, kertészkedés, táncolás is ideális alternatíva. Természetesen a mozgásprogram elsődleges célja is meghatározza a veszélyességi szintet, gondoljunk egy kerékpárversenyre készülésre, ill. egy könnyű vasárnapi kirándulásra. Vagyis lényeges, hogy céljaink igazodjanak terhelhetőségünkhöz, adott edzettségi szintünkhöz. Az időtartam fokozatos, óvatos emelése után (ha elértük azt a mennyiséget, amelyet célul tűztünk ki) következhet az intenzitás óvatos emelése. A megnövekedett edzettségi szint mellett is szükség van védőfelszerelésekre.

Irodalom:

Physical Activity Guidlines for Americans, 2008.