PCOS és életmód

Mi az a PCOS?

A PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma, a termékeny korú nők 6-25%-át érintő hormonális zavar a petefészekben jellegzetes módon felhalmozódó, éretlen tüszőkről kapta hangzatos nevét. A petefészkek elváltozása, a férfihormonok túlsúlya, illetve a ritka vagy hiányzó menstruáció az a három tünet, amelyek közül kettő megléte elég a PCOS diagnózisához, persze csak akkor, ha a hasonló tüneteket okozó kórképek kizárásra kerültek.

Milyen szövődményekhez vezethet?

A PCOS több szervrendszert érintő kórkép, ezért hatékony kezeléséhez is átfogó szemléletre van szükség. Az emelkedett férfihormonszint miatti kozmetikai problémákon (szőrösödés, pattanások, kopaszodás) túl együtt járhat anyagcserezavarokkal (inzulinrezisztencia, emelkedett vérzsírszint, magas vérnyomás, zsírmáj), valamint nőgyógyászati problémákkal (ritka vérzések, meddőség). A kórkép gyakori eleme az elhízás, ami tovább rontja a hormonális, anyagcsere- és termékenységi problémákat.

PCOS esetén hosszú távon gyakrabban alakulnak ki szív-ér rendszeri betegségek, a cukorbetegség, ill. a méhtestrák. Fiatal nőként jóval nagyobb szörnyűségnek tűnhet a szőrzet vagy a pattanások elburjánzása, a rendszertelen menstruáció vagy az elhízás, és az ezekkel járó önértékelési krízis, mint egy késői betegség fenyegető réme. Mégis, pont a fiatal korodban kialakított egészségtudatosság lehet olyan tartós, hogy elkerülhesd az idősebb kori komoly betegségek kialakulását, illetve hogy növeld a leendő gyermeked megfoganásának esélyét.

Milyen gyógymódjai lehetségesek?

Mivel a PCOS képe igen változatos, nincs mindenkire érvényes szabvány-gyógymód. A kezelési terv mindig az adott helyzethez és egyéni kívánalmakhoz igazodik. Ugyanakkor az első teendő mindig a helyes életmód kialakítása és fenntartása, még ha ez nehéznek tűnik is. Ez alatt a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a megfelelő magatartás kialakítását értjük.

Testmozgás

Napi 30 perc közepes vagy intenzív mozgás még testsúlycsökkenés nélkül is jótékonyan hat az anyagcserére és a hangulatra. 5-10%-os testsúlycsökkenés már kimutathatóan javítja az inzulin-érzékenységet, a férfihormon-túlsúlyt és rendszerezi a menstruációt.

Étrend

A helytelen táplálkozás révén kedvezőtlenül befolyásolhatjuk a bélbaktériumaink érzékeny egyensúlyát, ami közvetett módon immun- és anyagcsere-betegségekhez vezethet. Jó hír viszont, hogy ez a folyamat visszafordítható. Nehéz eligazodni a rengeteg divatos, egymásnak sokszor ellentmondó diétás tanács között. Ami a kutatási eredmények alapján biztosnak tűnik:

• Rostszegény étrend, késői, kiadós vacsora, túlzott energia-felvétel nem ajánlott.
• Túlsúly esetén csökkentett energia-felvétel javasolt.
• A cukor és a finomított szénhidrátforrások helyett alacsony glikémiás indexű szénhidrátok választása előnyös.
• Egy bőséges reggeli és több kisebb étkezés tanácsos.
• Heti 4-szeri halfogyasztás vagy ómega-3 zsírsavakat tartalmazó étrend-kiegészítők naponta történő fogyasztása ajánlott.
• Hiány esetén a D-vitamin és a króm pótlása javasolt.
• Az Előrehaladott Glikációs Végtermékek (AGE) kerülése szintén hasznos lehet: sütés, grillezés helyett párolás, gőzölés, nyers zöldségek fogyasztása, a dohányzás kerülése.

Fotó: shutterstock.com

Egyéb

Az életmódváltás nehéznek tűnő megvalósításában pszichológus is segíthet. Emellett különböző gyógyszeres és műtéti (gyomorkisebbítő műtét) testsúlycsökkentő megoldások is szóba jönnek. A férfias tünetek kozmetikai kezelést, illetve gyógyszeres beavatkozást tehetnek szükségessé, csakúgy, mint a vérzészavarok. A peteérés elősegítésére szükség lehet gyógyszerre vagy nőgyógyászati műtétre. A cukorháztartás zavara esetén az erre ható gyógyszerek is bevetésre kerülhetnek.

A felsorolt életmódbeli ajánlásokat akkor is megvalósíthatod, ha nincs semmilyen nőgyógyászati bajod, csak el szeretnéd kerülni a leggyakoribb népbetegségeket, mint a cukorbetegség és magas vérnyomás.

Irodalom

1. Allin K., H., Nielsen T., Pedersen O.: Mechanisms in endocrinology: Gut microbiota in patients with type 2 diabetes mellitus. Eur J Endocrinol, 2015, 172(4):R167-77.
2. Catteau-Jonard S., Dewailly D.: Pathophysiology of polycystic ovary syndrome: the role of hyperandrogenism. Front Horm Res. 2013, 40:22-7.
3. Covington J. D., Bajpeyi S., Moro C., Tchoukalova Y. D., Ebenezer P. J., Burk D. H., Ravussin E., Redman L. M.: Potential effects of aerobic exercise on the expression of perilipin 3 in the adipose tissue of women with polycystic ovary syndrome: a pilot study. Eur J Endocrinol, 2015,, 172(1):47-58.
4. Dumesic D. A., Lobo R. A.: Cancer risk and PCOS. Steroids. 2013, 78(8):782-5.
5. Eleftheriadou M., Stefanidis K., Lykeridou K., Iliadis I., Michala L.: Dietary habits in adolescent girls with polycystic ovarian syndrome. Gynecol Endocrinol, 2015, 31(4):269-71.
6. Goss A. M., Chandler-Laney P. C., Ovalle F., Goree L. L., Azziz R., Desmond R. A., Wright Bates G., Gower B. A.: Effects of a eucaloric reduced-carbohydrate diet on body composition and fat distribution in women with PCOS. Metabolism, 2014, 63(10):1257-64.
7. Gower B. A., Goss A. M.: A lower-carbohydrate, higher-fat diet reduces abdominal and intermuscular fat and increases insulin sensitivity in adults at risk of type 2 diabetes. J Nutr., 2015, 145(1):177S-83S.
8. Jayasena C. N., Franks S.: The manaegement of patients with polycystic ovary syndrome. Nat Rev Endocrinol., 2014, 10(10):624-36.
9. Legro R. S., Arslanian S. A., Ehrmann D. A., Hoeger K. M., Murad M. H., Pasquali R., Welt C. K.: Diagnosis and treatment of polycystic ovary syndrome: an Endorine Society clinical practice guideline. J Clin Endocrinol Metab, 2013, 98(12):4565-92.
10. Mani H., Potdar N., Gleeson H.: How to Manage an Adolescent Girl Presenting With Features of Polycystic Ovary Syndrome (PCOS), An Exemplar for Adolescent Health Care in Endocrinology. Clin Endocrinol, 2014, 81(5):652-656.
11. 11.  Naderpoor N., Shorakae S., Joham A., Boyle J., De Courten B., Teede H J.: Obesity and polycystic ovary syndrome. Minerva Endocrinol, 2015, 40(1):37-51.
12. Panidis D., Tziomalos K., Papadakis E., Vosnakis C., Chatzis P., Katsikis I.: Lifestyle intervention and anti-obesity therapies in the polycystic ovary syndrome: impact on metabolism and fertility. Endocrine, 2013, 44(3):583-90
13. Rocca M. L., Venturella R., Mocciaro R., Di Cello A., Sacchinelli A., Russo V., Trapasso S., Zullo F., Morelli M.: Polycystic ovary syndrome: chemical pharmacotherapy. Expert Opin Pharmacother., 2015, 16(9):1369-93.
14. Rodrigues A. M., Martins L. B., Franklin A. M., Candido A. L., dos Santos L. C., Ferreira A. V.: Poor quality diet is associated with overweight status and obesity in patients with polycystic ovary syndrome. J Hum Nutr Diet, 2015, 28 Suppl 2:94-101
15. Rondanelli M., Perna S., Faliva M., Monteferrario F., Repaci E., Allieri F.: Focus on metabolic and nutritional correlates of polycystic ovary syndrome and update on nutritional management of these critical phenomena. Arch Gynecol Obstet, 2014, 290(6):1079-92.
16. Sanz Y., Olivares M., Moya-Pérez Á., Agostoni C.: Understanding the role of gut microbiome in metabolic disease risk. Pediatr Res, 2015, 77(1-2):236-44.
17. Setji T. L., Brown A. J.: Polycystic ovary syndrome: update on diagnosis and treatment. Am J Med, 2014, 127(10):912-9.
18. Tantalaki E., Piperi C., Livadas S., Kollias A., Adamopoulos C., Koulouri A., Christakou C., Diamanti-Kandarakis E: Impact of dietary modification of advanced glycation end products (AGEs) on the hormonl and metabolic profile of women with polycystic ovary syndrome (PCOS). Hormones (Athens), 2014, 13(1):65-73.
19. Tremellen K., Pearce K.: Dysbiosis of Gut Microbiota (DOGMA)--a novel theory for the development of Polycystic Ovarian Syndrome. Med Hypotheses, 2012, 79(1):104-12.
20. Trikudanathan S: Polycystic ovary syndrome. Med Clin North Am, 2015, 99(1):221-35.
21. Ujvari U., Hulchiy M., Calaby A., Nybacka Å., Byström B., Hirschberg A. L.: Lifestyle intervention up-regulates gene and protein levels of molecules involved in insulin signaling in the endometrium of overweight/obese women with polycystic ovary syndrome. Hum Reprod, 2014, 29(7):1526-35.
22. van Olden C., Groen A. K., Nieuwdorp M.: Role of Intestinal Microbiome in Lipid and Glucose Metabolism in Diabetes Mellitus. Clin Ther, 2015, 37(6):1172-7
23. 23.  Wang K., Jiang Q., Zhi Y., Zhu Z., Zhou Z., Xie Y., Yin X., Lu A.: Contrasting Sleeve Gastrectomy with Lifestyle Modification Treatment of Polycystic Ovary Syndrome. J Laparoendosc Adv Surg Tech A, 2015, 25(6):493-8.