Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás

A két fontos kullancs terjesztette betegség közül az agyvelőgyulladás (KE) a ritkább: Magyarországon a ’90-es évek közepéig évi 250-300 esetet jegyeztek fel, ez azóta évi 50 körülire csökkent. A betegség tehát ritka, de drámai lefolyású: a halálozás maga ugyan kicsi, de agykárosodást sajnos jóval gyakrabban okoz.

Fertőződés módja, tünetek

A kullancs terjesztette agyvelőgyulladást vírus okozza, melyek közül Magyarországon az úgynevezett nyugati szubtípus a jellemző. Bár a betegséget elvileg meg lehet kapni fertőzött állat tejével is, a fertőzések tipikus forrása fertőzött kullancs csípése. A KE kórokozójával szerencsére jóval ritkábban fertőzöttek a kullancsok mint Lyme-kórral.

A betegség jellemzően egy-két hét lappangási idő után kezdődik, ám az esetek mintegy kétharmadában tünetmentesen zajlik. Amennyiben viszont tünetek alakulnak ki, úgy azok tipikusan kétfázisúak: először 2-7 napig tartó láz, esetleg izomfájdalom jelentkezik, melyet 2-10 nap lázmentes, szinte tünetmentes periódus követ. Ezután fejfájással, szédüléssel, hányással bevezetve megjelennek az agyvelőgyulladás tünetei. A betegeknek intenzív osztályos ellátásra, sokszor gépi lélegeztetésre van szüksége. A modern intenzív terápiának köszönhetően halálozással ma már csak az esetek egy-két százaléka végződik, azonban az esetek felében a betegség maradványtünetekkel gyógyul: bénulások, fejfájás, memóriazavar, szellemi teljesítőképesség csökkenése maradhat fenn hosszú távon.

Diagnózis és terápia

A kialakuló tünetek egyértelműen mutatják a központi idegrendszeri gyulladást; a betegség igazolása a vírusra adott immunológiai válasz jeleinek vérből történő kimutatásával (ún. szerológia) történik.

A kullancs terjesztette agyvelőgyulladásnak sajnos semmilyen terápiája nem ismert. Nincsen használható antivirális szer gépi lélegeztetéssel, intenzív ellátással a betegek ugyan jó eséllyel életben tarthatóak, de az agykárosodás mértéke vakszerencse kérdése.

Fotó:wikipedia.org

Megelőzés a fertőződés elkerülésével

A KE esetében a „fertőződés elkerülése” nagyon egyszerűen lefordítható: el kell kerülni a kullancscsípést, illetve csípés esetén a fertőzés átadását. Ajánlott a

• zárt ruházat,
• fejfedő,
• kullancsriasztó szerek használata.

A természetben tartózkodás után fontos a bőrellenőrzés, és a kullancs mihamarabbi eltávolítása. Ennek során fontos, hogy kerüljük el a kullancs testének összenyomását (ne csavargassuk, ne nyomkodjuk), és semmilyen krémet ne kenjünk a kullancsra. A legcélszerűbb egy kifejezetten erre szolgáló kullancseltávolító csipesz használata (filléres eszköz, sok helyen beszerezhető).

Megelőzés védőoltással

Sajnos a fentiek ismerete és betartása sem jelent teljes biztonságot, éppen ezért jó hír a természetbarátoknak, hogy több mint 20 éve már széles körben elérhető védőoltás a betegség ellen. Mindkét Magyarországon törzskönyvezett KE elleni oltás elölt kórokozót tartalmaz, hatásosságuk a betegség megelőzésére kitűnő.

A védőoltásnak – mint minden orvosi beavatkozásnak – lehetnek mellékhatásai, azonban ezek szinte minden esetben enyhék (átmeneti, kezelés nélkül gyógyuló helyi fájdalom és láz a leggyakoribb). A védőoltással szemben abszolút ellenjavallatot képez a védőoltás valamely összetevőjével szembeni túlérzékenység és korábbi hasonló oltásnál fellépett súlyos túlérzékenységi reakció, átmeneti ellenjavallatot jelent lázas megbetegedés.

Irodalomjegyzék

Lakos A. Kullancs által terjesztett fertőzések: Lyme borelliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA. MTA doktori értekezés, 2012.

Dumpis U, Crook D, Oksi J. Tick-borne encephalitis. Clin Infect Dis. 1999 Apr;28(4):882-90.

Lindquist L, Vapalahti O. Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008 May 31;371(9627):1861-71.

Demicheli V, Debalini MG, Rivetti A. Vaccines for preventing tick-borne encephalitis. Cochrane Database Syst Rev. 2009 Jan 21;(1):CD000977.