A hepatitis A fertőzés

Tünetek és prognózis

A betegség tünetei 2-6 hét lappangási idő után jelentkeznek, de néha, főként gyermekeknél, elmaradnak vagy szinte észrevehetetlenül enyhék. Ha viszont megjelennek a tünetek, akkor azok hetekig, sőt, hónapokig fennállhatnak. Sárgaság, hasi fájdalom, hőemelkedés esetleg láz, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, fáradékonyság, sötétebb vizelet és világosabb színű széklet jelentkezik.

Néhány esetben a gyógyulás nem folytonos, hanem visszaesések szakítják meg. Mindezek átvészelésétől eltekintve azonban a betegség alapvetően jóindulatú: súlyos szövődmények (pl. veseérintettség), a heveny májelégtelenség és a halálozás egyaránt ritka. A betegség kiállása életre szóló immunitás ad a vírus ellen.

Fotó: flickr.com

Diagnózis és terápia

A diagnózist az orvos a tünetek alapján sejtheti meg, és jellemzően laboratóriumi vizsgálattal, a vírusra adott immunológiai válasz (ellenanyagok) kimutatásával igazolja.

A betegség terápiája tüneti: ágynyugalom, szükség esetén folyadékpótlás, kiegyensúlyozott táplálkozás. A májat esetlegesen terhelő ételek és italok (zsíros táplálékok, alkohol) feltétlenül kerülendőek.

Fertőződés módja, megelőzés a fertőződés elkerülésével

A vírust a fertőzöttek a székletükkel ürítik. A megfertőződéshez pedig a vírusnak a gyomor-bélrendszerbe kell kerülnie. Ebből adódóan a legtöbb megbetegedés a rossz higiéniás és szociális körülmények között élőknél történik: hiányos csatornázottság, rossz kézhigiénia, zsúfoltság segíti elő a fertőzés terjedését. Szintén nagyobb a kockázat a fejlődő országokban. A vírus jól ellenáll a külső környezetben, így előfordulnak ételhez vagy ivóvízhez köthető járványok is.

A vírus ürítése a megfertőződés utáni 1-2 héten belül, még a tünetek megjelenése előtt megkezdődik. A tünetmentesen megbetegedettek is ürítik a vírust, így meg tudnak másokat fertőzni.

A betegség megelőzésének első lépcsője értelemszerűen a fertőződés elkerülése: megfelelő kézhigiénia, biztos forrásból származó élelmiszerek fogyasztása (különösen fejlődő országokban a mosatlan zöldség és gyümölcs, nem kellően átfőtt tengeri halak fogyasztásának kerülése), biztos forrásból származó ivóvíz fogyasztása.

Megelőzés védőoltással

A megelőzés második lépcsőjét a hepatitis A elleni aktív védőoltás jelenti, melyet mintegy 20 éve használnak széles körben a világon. A hazánkban jelenleg elérhető oltóanyagok mindegyike úgynevezett inaktivált teljes vírus vakcina, ami azt jelenti, hogy az egész hepatitis A vírus megtalálható benne, de nem élő formában. Mivel nincsen benne élő vírus, betegséget nem okoz, de a szervezet „meg tudja tanulni” a vele való találkozás során, hogy hogyan vegye fel a küzdelmet a valódi, élő vírus ellen.

Már egy védőoltás is elfogadható védelmet ad, de a jelenlegi gyakorlat két oltást ajánl, mely igen hosszú időre (akár 20-30 évre) nagyfokú (80-90%-os vagy azt is meghaladó hatásosságú) védelmet biztosít a betegség ellen. Utazás kapcsán történő oltás esetén figyelembe kell venni, hogy a védelem kialakulásához 2-4 hétre van szükség az első oltás után, tehát időben gondolni kell rá.

A védőoltásnak – mint minden orvosi beavatkozásnak – lehetnek mellékhatásai, azonban ezek szinte minden esetben enyhék (átmeneti, kezelés nélkül gyógyuló gyengeség, émelygés, láz, ingerlékenység, helyi reakciók stb.). A megfelelő védőoltás már 12 hónaposan isadható. Abszolút ellenjavallatot egyedül a védőoltás valamely összetevőjével szembeni túlérzékenység és korábbi hasonló oltásnál fellépett súlyos túlérzékenységi reakció jelent (mindkettő extrém ritka).

Mivel Magyarországon a hepatitis A fertőződés kockázata egyrészt kicsi, másrészt csak jól körülhatárolható csoportokat érint, így a széleskörű oltásnak nincs értelme. Ajánlott, indokolt lehet azok oltása, akik:

• kockázatos országba utaznak,
• foglalkozásuk révén veszélyeztetettek (pl. szennyvízhálózat)
• bizonyos krónikus betegségben szenvednek,
• járvány érintettjei, különös tekintettel a már megbetegedettek hozzátartozóira, stb.

Erről a körülmények figyelembevételével orvosnak kell dönteni.

Irodalomjegyzék

Long SS, Pickering LK, Prober CG. Principles and Practice of Pediatric Infectious Diseases. Elsevier, 2012.

Gershon A, Hotez P, Katz S. Krugman`s Infectious Diseases of Children. Mosby, 2003.

Cuthbert JA. Hepatitis A: old and new. Clin Microbiol Rev. 2001 Jan;14(1):38-58.

Kemmer NM, Miskovsky EP. Hepatitis A. Infect Dis Clin North Am. 2000 Sep;14(3):605-15.

Van Damme P, Van Herck K. A review of the long-term protection after hepatitis A and B vaccination. Travel Med Infect Dis. 2007 Mar;5(2):79-84.