Egészséges bélflóra a jókedvért

Mikrobióta, mikrobiom: mit jelentenek ezek a fogalmak?

A szervezetünkben számos helyen élnek baktériumok, például a bőrön, az orrban, a szájban, legnagyobb mennyiségben pedig a bélrendszerben. A velünk együtt élő, igen sokféle mikroorganizmust összefoglaló néven mikrobiótának vagy mikroflórának nevezzük. A szervezetünkben található mikrobiális génállomány a mikrobiom, ami terjedelmében messze túlszárnyalja a saját, emberi génállományunkat.

A mikroflóránk védelmet nyújt a kórokozók megtelepedése ellen, őrzi a bélfal épségét és egészségét, valamint elősegíti egyes tápanyagok lebontását, felszívódását. Az utóbbi évek kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a mikrobióta ezen túl az immunrendszernek is szerves része, valamint összeköttetésben áll az idegrendszerünkkel is.

A mikrobióta pontos összetétele minden ember esetében egyedi és az életünk során folyamatosan változik a környezeti tényezők hatására. Korunk, lakóhelyünk, étrendünk, a különböző gyógyszerek mind befolyásolhatják, milyen baktériumok kerülnek túlsúlyba a bélrendszerünkben, ez pedig meghatározhatja a mentális egészségünket is.

Mindez visszafele is igaz: Az idegrendszerünk is hatással van a mikrobiótára – tartós stressz esetén összetétele megváltozik: a kedvezőtlen baktériumok elszaporodhatnak.

Fotó: shutterstock.com

A bélflóra és az agy kapcsolata

A bélflóra és az idegrendszer szoros, oda-vissza működő kommunikációban van egymással az úgynevezett bél – mikrobióta - agy tengelyen keresztül. A bélflóra képes olyan anyagokat termelni, amelyek a bélfalon keresztül az agyba jutnak és különböző idegi területeket stimulálnak (ingerelnek), de a közvetlenül is kommunikál az aggyal, a vegetatív (azaz az autonóm, nem tudatosan vezérelt) idegrendszeren keresztül. Ezen kívül egyes baktériumtörzsek elszaporodása gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben és csökkentheti az agy számára fontos tápanyagok felszívódását. A mikrobióta kedvezőtlen állapota ezen a kapcsolaton keresztül a hangulatunkat is befolyásolhatja.

Hogyan hatnak az antibiotikumok a mikrobiótára?

A bélben élő baktériumtörzsek eltérő ellenálló-képességgel rendelkeznek az antibiotikumokkal szemben, így azok a mikrobióta összetételét jelentősen képesek megváltoztatni, teret engedve a kedvezőtlen hatású törzsek elszaporodásának. Ugyanakkor kutatások zajlanak azzal kapcsolatban is, hogy az antibiotikumok szelektív pusztító hatását hogyan lehetne felhasználni az idegrendszeri betegségekre jellemző bélflóra-összetétel kedvező irányú módosítására.

Hogyan támogassuk étrendünkkel a jótékony bélflórát?

A mikrobióta összetételére nagy hatással van a táplálkozásunk. Bizonyos tápanyagok (például egyes élelmi rostok) tápanyagként szolgálnak a bélbaktériumok számára, ezeket prebiotikumoknak hívjuk. A prebiotikumok jó forrásai a zöldségek (például: csicsóka, cikória, fokhagyma, articsóka, bab, borsó), gabonafélék (különösen a zab) és a gyümölcsök, mint a banán vagy az alma.

Másrészt az élelmiszereink közül több maga is tartalmazza a jótékony bélbaktériumokat. Ezek közül a Bifidobaktériumok és a Lactobacillusok kifejezetten kedvező hatásúnak mutatkoznak a stressz és a lehangoltság ellen. A probiotikumoknak is nevezett, élő, hasznos baktériumokat nagyobb mennyiségben tartalmazzák például:

• a savanyított tejkészítmények, mint a joghurt, kefir, író,
• a savanyított zöldségfélék, például a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka,
• az olyan, az ázsiai konyhára jellemző fermentált (erjesztett) élelmiszerek, mint a szójaszósz, a tempeh, miso, kimchi és a kombucha ital.

A probiotikumokat és a prebiotikumokat is tartalmazó élelmiszerek napi szintű, rendszeres fogyasztásával biztosíthatjuk, hogy étrendünk megfelelően támogassa a mikrobióta kedvező összetételét, ezáltal segítve a mentális egészségünk megőrzését is.

Irodalom:

Biró Gy: A bél-mikrobióta, a humán mikrokozmosz egészséget befolyásoló eleme - szakirodalmi áttekintés. Élelmiszer-vizsgálati Közlemények. 2015. 2: 611-621.

Dinan TG, Cryan JF: Melancholic microbes: a link between gut microbiota and depression?Neurogastroenterology & Motility. 2013. 25: 713–719. doi: 10.1111/nmo.12198

Dinan TG, Cryan JF: Mood by microbe: towards clinical translation. Genome Medicine. 2016. 8:36. doi:10.1186/s13073-016-0292-1.

European Food Information Council: The role of gut microorganisms in human health. Food Today. 2013. 10.

Kelly JR, Kennedy PJ, Cryan JF et al.: Breaking down the barriers: the gut microbiome, intestinal permeability and stress-related psychiatric disorders. Frontiers in Cellular Neuroscience. 2015;9:392. doi:10.3389/fncel.2015.00392.

Logan AC, Jacka FN, Craig JM et al.: The Microbiome and Mental Health: Looking Back, Moving Forward with Lessons from Allergic Diseases. Clinical Psychopharmacology and Neuroscience. 2016. 14(2):131-147. doi:10.9758/cpn.2016.14.2.131.

Mayer EA, Knight R, Mazmanian SK et al.: Gut Microbes and the Brain: Paradigm Shift in Neuroscience. The Journal of Neuroscience. 2014. 34(46):15490-15496. doi:10.1523/JNEUROSCI.3299-14.2014.

Mayer EA, Tillisch K, Gupta A: Gut/brain axis and the microbiota. The Journal of Clinical Investigation. 2015. 125(3):926-938. doi:10.1172/JCI76304.

Mangiola F, Ianiro G, Franceschi F et al.: Gut microbiota in autism and mood disorders. World Journal of Gastroenterology. 2016. 22(1):361-368. doi:10.3748/wjg.v22.i1.361.

Petschow B, Doré J, Hibberd P et al.: Probiotics, prebiotics, and the host microbiome: the science of translation. Annals of the New York Academy of Sciences. 2013. 1306(1):1-17. doi:10.1111/nyas.12303.

Selhub EM, Logan AC, Bested AC: Fermented foods, microbiota, and mental health: ancient practice meets nutritional psychiatry. Journal of Physiological Anthropology. 2014. 33(1):2. doi:10.1186/1880-6805-33-2.

Wang Y, Kasper LH: The role of microbiome in central nervous system disorders. Brain, behavior, and immunity. 2014. 38:1-12. doi:10.1016/j.bbi.2013.12.015.

Stilling, RM, Dinan, TG, Cryan, JF: Microbial genes, brain & behaviour – epigenetic regulation of the gut–brain axis. Genes, Brain and Behavior. 2014. 13: 69–86. doi: 10.1111/gbb.12109.

Yarandi SS, Peterson DA, Treisman GJ et al.: Modulatory Effects of Gut Microbiota on the Central Nervous System: How Gut Could Play a Role in Neuropsychiatric Health and Diseases. Journal of Neurogastroenterology and Motility. 2016. 22(2):201-212. doi:10.5056/jnm15146.

Zhou L, Foster JA: Psychobiotics and the gut–brain axis: in the pursuit of happiness. Neuropsychiatric Disease and Treatment. 2015. 11:715-723. doi:10.2147/NDT.S61997.