Leggyakoribb, óriási, növekszik… mit jelent a statisztika?

A keringési rendszer rendellenességei minden évben számos ember halálát vagy súlyos betegségét okozzák. Az agyi keringés zavarai, a szívinfarktus, az infarktus következményeként kialakuló szívelégtelenség, vagy a koszorúerek pontos állapotát feltérképező és gyógyításra is felhasználható érfestés számtalan ember életét változatják meg és óriási pénzeket emésztenek fel a mindig szűkös egészségügyi költségvetésből. Ennek ellenére, amíg a betegségek és a veszélyeztető tényezők gyakorisága vagy a gyógyításukra költött összeg csak statisztikai adatként szerepel egy szakmai cikkben vagy oszlopként lerajzolva egy előadás illusztrációjaként, addig úgy gondoljuk, hogy ez minket biztosan nem érint és átsiklunk fölöttük. Az alábbiakban néhány szív- és érrendszeri betegségről és veszélyeztető tényezőről gyűjtöttünk össze adatot.

Meg lehet-e érteni, ezeket a száraz statisztikai értékeket? Lehet-e a minden szempontból riasztó számokat könnyebben érthető formában tálalni? Íme egy próba!

Két olyan fogalomról lesz bővebben szó, amelyek gyakran szerepelnek a betegségekről vagy az életmódról, megelőzésről szóló cikkekben: ezek az incidencia és a prevalencia.

Az incidencia egy adott csoportban adott időtartam – általában egy év – alatt kialakuló új megbetegedések gyakoriságát jelenti. „Magyarországon 2005-ben 2024 új tuberkulózisos esetet jelentettek. Ezzel az incidenciaértékkel (20 százezrelék) már elértük az alacsony incidenciájú (nyugat-európai) országok epidemiológiájának felső határát.”

A prevalencia egy adott csoportban egy adott időpontban vagy időtartam alatt jelen levő megbetegedések gyakorisága vagy száma. „2005-ben Magyarországon a tuberkulózisos betegekben 27 új esetben találtak több gyógyszerre is érzéketlen kórokozót (incidencia). Az összes nyilvántartott eset 71 volt (prevalencia).”

Füstölgés itthon és az Egyesült Államokban

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a kiterjedt kampányoknak köszönhetően csökken a dohányosok száma, 2008-ban a 18 évesnél idősebb amerikai lakosságon belül majdnem minden ötödik ember tartotta magát dohányosnak. Ez a kedvezőtlen arány már a középiskolások között is kialakult! Sajnos a nemdohányzók sem védettek teljesen a cigaretta káros hatásaitól. Amikor vérvizsgálattal ellenőrizték, hogy hányan vannak kitéve a passzív dohányzás ártalmainak, megdöbbentően magas számot kaptak: a lakosságnak majdnem a fele kénytelen hosszabb időt eltölteni dohányfüstös környezetben. A legagyobb arányt a kisiskolások és a középiskolások között mérték. A riasztóan magas számok hátterében állhat egyrészt a szülők káros szenvedélye, másrészt a mind fiatalabb korban elkezdett dohányzás.

Forrás: 123rf.com

Hazánkban a helyzet még rosszabb. 2010-ben a férfiak több mint harmada, a nőknek több mint a negyede dohányzott (férfiak körében a dohányzás prevalenciája 37,5 a nőknél 27,1% volt.) Nem lesz könnyű csökkenteni ezeket a számokat, ha azok a szakemberek, akiknek fel kellene hívni az emberek figyelmét a dohányzás káros hatásaira, szintén cigarettáznak. Egy Pécsett végzett felmérés szerint az első éves orvostanhallgatók között 30%, az ötödéves hallgatók között pedig már majdnem 40% a dohányosok aránya¸ nagy részük napi rendszerességgel dohányzik. Ha azokat a hallgatók is számolták, akik valaha életükben már kipróbálták a cigarettát, mindkét évfolyamban 65%-ot kaptak. Az egyetlen biztató szám: az ötödévesek között minden negyedik dohányos hallgató szeretné abbahagyni a cigarettázást.

Egyre kövéredünk

A túlsúly és az elhízás egyre nagyobb terhet jelent az egyénnek, és az egészségügynek egyaránt. Riasztó, hogy az elhízás kezdete egyre fiatalabb életszakaszra tolódik: növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél a korábban „felnőttkorinak” nevezett 2-es típusú cukorbetegséget állapítják meg.

Az Egyesült Államokban 149 millió túlsúlyos és kövér felnőtt él. Minden harmadik ember kövér, azaz a testtömeg-indexük (BMI) 31 fölött van. A gyermekek körében sem biztatóbb a helyzet: az elmúlt 30 évben a kövér gyermekek aránya 4%-ról 16%-ra emelkedett. Az amerikai kövér gyermekek száma annyi, mint Magyarország, Szlovákia és Ausztria lakossága együtt: összesen 23 millióan vannak.

1980 óta Európában is növekszik a túltáplált gyermekek és a serdülők aránya és száma: átlagosan minden ötödik túlsúlyos, közülük minden harmadik kövér. Nem egyenletes az eloszlás az országok között: míg Romániában a négyéves gyermekek tizede túltáplált, addig Spanyolországban – ahol a legnagyob a túlsúlyos gyermekek aránya – már minden harmadik óvódás az!

Az európai trend hazánkban is érvényes. A WHO által készített felmérések alapján 1980-ban mindkét nemben 26 alatt volt az átlagos BMI érték. 2008-ra a nők BMI-je meghaladta a 26-os értéket, a férfiaké pedig majdnem eléri a 28-at.

Mi lehet ennek az ijesztő elhízásnak az oka? Az egyre több elfogyasztott kalória és a nem elegendő mozgás. A szervezetbe bejutott energia mennyiségét hatalmas mértékben emeli a növekvő szénhidrát-bevitel, ami leginkább finomított szénhidrátok és cukor formájában jut be a szervezetbe. Az Egyesült Államokban folyamatosan nő az adagok nagysága is, de maga az étkezés és a hozzá elfogyasztott cukros üdítőital energiatartalma is fokozatosan emelkedik.

A 18 évesnél fiatalabbak körében növekszik azoknak az aránya, akik nem mozognak rendszeresen. Annak ellenére, hogy az ajánlások alapján heti 5 alkalommal lenne szükség megfelelő sporttevékenységre (azaz olyan közepes vagy erős fizikai aktivitásra, ami emeli a légzés- vagy pulzusszámot), egy vizsgálat kimutatta, hogy a lányok majdnem harmada, a fiúk 17%-a nem mozgott legalább 60 percet a vizsgálat előtti héten. A felnőttek körében még magasabb a lusták aránya: minden harmadik ember túl keveset mozog.

Magyarországon a férfiak tizedannyit sportolnak, mint Szlovákiában, hasonló a különbség a német és a magyar nők fizikai aktivitása között is.

Meddig bírjuk?

A szív- és a keringési rendszer betegségei közé tartozik többek között a szívinfarktus, az agyi keringési zavar, a végtagokon kialakuló verőérszűkület. Magyarországon évek óta ez a betegségcsoport áll a halálozási statisztika élén: az esetek felében ez a halál oka.

Az Egyesült Államokban is hatalmas feladat a keringési rendszer betegségeinek ellátása. Minden évben több mint 790.000 amerikai szenved el friss vagy visszatérő stroke-ot, ez azt jelenti, hogy minden negyvenedik másodpercben stroke-ot kap valaki! Minden 18. halál hátterében súlyos agyi keringési zavar mutatható ki. A koszorúérbetegség gyakorisága még elborzasztóbb: átlagosan 25 másodpercenként záródik el egy-egy koszorúér és percenként meghal valaki koronáriabetegség következtében.

Mit lehet tenni?

A betegségeket könnyebb megelőzni, mint kezelni. Jobb nem rászokni az egészséget károsító életmódra, de soha nem késő változtatni az egészségtelen szokásokon. Számos hozzáértő szakember szerint ezekből a kis lépésekből hatalmas és mindenki számára kedvező változások alakulhatnának ki

Irodalom:

Strausz János: Tuberkulózis 2006. Orvosi Hetilap, 148. évfolyam, 18. szám, 829–831, 2007.

World Health Organization - NCD Country Profiles, 2011.

Rinfel József Az I. és az V. évfolyamos orvostanhallgatók dohányzási szokásai és leszoktatással kapcsolatos attitűdjei. Orvosi Hetilap, 149(52), 2471-2478, 2008. december 21.

Lobstein T, Frelut M. L.: Prevalence of overweight among children in Europe. Obes Rev, 11(5), 389-398, 2010 May.

Boniol M, Autier P Prevalence of main cancer lifestyle risk factors in Europe in 2000. Eur J Cancer. 46(14), 2534-2544, 2010 Sep.