A szorongásra legtöbbször negatív előjellel gondolunk, pedig normális, sőt, kifejezetten hasznos jelenség. A szorongás állapota képessé tette az embert arra, hogy a számos rá leselkedő veszély közepette is életben maradjon. Mikor válik kórossá a szorongás?

Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a szorongás tünetei tartósan fennállnak és folyamatosan megzavarják az életvitelt. A pszichiátriai betegségfelosztás megkülönböztet többféle szorongásos zavart.

A szorongás, félelem, feszültség teljesen természetes érzések, melyek normál esetben egy adott esemény, helyzet, tárgy hatására alakulnak ki bennünk. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a szorongás nem köthető semmilyen konkrét kiváltó ingerhez és nem is múlik el, sőt néhány esetben erősödik.

A szorongás és a depresszió nem különül el élesen egymástól, sőt, tünetei gyakran együttesen fordulnak elő. Az álmatlanság, feszültség, levert hangulat, aggodalmaskodás, fáradékonyság, elszigeteltség és még folytathatnám, gyakran kéz a kézben járnak. Cikkünkben együttesen foglalkozunk a klinikailag elkülönített, viszont egymást tüneteikben átfedő betegségek kezelésével. Rendkívüli jelentőséggel bír a megfelelő kezelés, hiszen kutatások igazolják, hogy a depresszió és a szorongás a testi megbetegedések kialakulásához jelentős mértékben hozzájárulnak.

Sokat stresszel, szorongsz valamin? Érdemes lenne többet pihenned, lazítanod, hiszen holland tudósok érdekes dolgot fedeztek fel szorongásos betegeknél.

Kevés szakma említése kelt olyan szorongást, mint a jegyellenőröké, a fogorvosoké vagy a nőgyógyászoké. Az alábbi ismeretek és tanácsok a nőgyógyászokkal kapcsolatos szorongást hivatottak oldani.

Összefoglaltuk, hogy melyek a legfontosabb stressz eredetű, pszichés kockázati és védő tényezők. Kérdőívünk kitöltése után megtudhatja, hogy ezek közül melyek vonatkoznak Önre!

Test és lélek egységet alkot, a lelkiállapot változásai egészségi állapotunkat is befolyásolják, míg a testi betegségek lelkünkre is kihatással vannak. A pszichés gondok élettani változások során növelhetik többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Számos tudományos vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a depresszió és pánikzavar előfordulási gyakoriságát, valamint oldja a szorongást felnőttek körében. De hogyan kezdjünk neki?

A sportos gyerekekre, serdülőkre inaktív társaiknál jobb szív-ér rendszeri mutatók, erősebb izomzat, nagyobb oxigénfelvétel és kedvezőbb testösszetétel, erősebb csontozat jellemző. Emellett kevésbé hajlamosak a lehangoltságra, szorongásra, depresszióra. De vajon milyen jellegű és mennyi mozgással valósítható meg mindez?