Évtizedek óta izgatja a tudományt, hogy vajon egyszerű védőoltással lehet-e az érelmeszesedés és szövődményeként kialakuló súlyos betegségek ellen védekezni? Számos állatkísérlet bíztató eredményekről számol be, melyben koleszterin ellenes antitestekkel immunizált állatokban jóval enyhébb mértékben alakult ki meszes érelváltozás, a zsírdús diéta ellenére. De mi a helyzet az emberi gyógyászatban?

Egyre több génről ismert, hogy bizonyos variációik befolyásolhatják a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Ilyenek például a zsíranyagcserével, véralvadással, bizonyos hormonokkal kapcsolatos gének. A szájnyálkahártyáról, esetleg nyálból fájdalmatlan eljárással levett minta hasznos információkat nyújthat, a hagyományos szűrővizsgálatok mellett a saját rizikóink pontosításra

Az erek belső felszínét egy vékony, összefüggő réteg borítja, ezt endothelnek nevezzük. Ez nemcsak egy passzív kerítés, ami elválasztja a vért a környező szövetektől, hanem egy aktívan működő és szabályozó szerv. Életmódunk, táplálkozásunk, egyes gyógyszerek és betegségek is hatással vannak az endothel működésére, regenerációjára.

Immunrendszerünk az, ami a környezet támadásaival szemben megőrzi szervezetünk egységét, megvív a károsító tényezőkkel. De fontos az is, hogy a védekező reakció ne legyen túlzott, mert az is károsítja a szervezetet, felgyorsítja az öregedést. Az, hogy mit eszünk, hogyan mozgunk, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak, mind befolyásolja immunrendszerünk működését.

A fitonutriensek (vagy fitokemikáliák) kifejezés a növényi eredetű ételeinkben található, jótékony hatású vegyületeket takarja. A növények védekező rendszerének fontos elemei, ám elfogyasztva az emberi szervezetben is kifejtik jótékony hatásukat.

A nutrigenomika az a tudományág, amely azt vizsgálja, hogy a táplálkozás, a táplálékkal bevitt anyagok hogyan befolyásolják génjeink működését. A gének jelenléte még nem minden esetben jelenti az általuk kódolt tulajdonság megjelenését, a gén aktivizálódását külső tényezők is befolyásolják. Ezek közül most az élelmiszerekkel foglalkozunk.

A dohányzás, különösen a cigarettázás során szervezetünkbe kerülő anyagok a szervezet számos pontján károsítanak, így növelve az érrendszeri betegségek és számos daganatos betegség kockázatát. Ezeket a hatásokat foglaltuk össze.

Az egészséges táplálkozás során nem csak arra kell figyelmet fordítanunk, hogy mit eszünk, hanem az étkezések gyakoriságára és rendszerességére egyaránt. Hányszor együnk egy nap? Miért fontos, hogy időt szakítsunk a reggelire, és elkerüljük az esti túlevést? Pontosan mit takar az étkezésben a rendszeresség fogalma? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása kulcsfontosságú szerepet tölt be egészségünk kialakítása és a betegségek megelőzése szempontjából.

A szorongás és a depresszió nem különül el élesen egymástól, sőt, tünetei gyakran együttesen fordulnak elő. Az álmatlanság, feszültség, levert hangulat, aggodalmaskodás, fáradékonyság, elszigeteltség és még folytathatnám, gyakran kéz a kézben járnak. Cikkünkben együttesen foglalkozunk a klinikailag elkülönített, viszont egymást tüneteikben átfedő betegségek kezelésével. Rendkívüli jelentőséggel bír a megfelelő kezelés, hiszen kutatások igazolják, hogy a depresszió és a szorongás a testi megbetegedések kialakulásához jelentős mértékben hozzájárulnak.

A különböző növényekben több mint nyolcezerféle polifenolt ismerünk. Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben jelen vannak, mennyiségük és szerkezeti felépítésük igen változatos. Nevük ismerősen csenghet a kávéról, a teáról, a csokoládéról, a vörösborról, a gyümölcsökről, a zöldségekről szóló cikkekből, hírekből. Megmutatjuk ezeknek a rejtélyes hangzású vegyületeknek a főbb jellemzőit, hatásait, legfőbb forrásaikat.