Számos tudományos vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a rendszeres, aerob testmozgás és a magas vérnyomás fordított összefüggésben áll egymással, azaz ha rendszeresen mozog, vérnyomásértékei kedvezően alakulnak, és a szövődmények kialakulásának esélye is csökken.

Napjaink modern világában sajnos egyre több időt töltünk ülő helyzetben: számítógép előtt, autóban, munkahelyen és otthon egyaránt. Ki gondolná, hogy az állandó ülő pozíció bizonyos izomcsoportokat állandó feszülésben, másokat folyamatosan ellazult állapotban tart?

A genetika hagyományos szemlélete szerint a génekről, mint egy tervrajzról, egy-egy fehérje képződik. Egyre több ismeretünk van azonban az egyéb, nem a DNS betűsorrendjét érintő tényezők szerepéről. Ezek közé soroljuk a külső és belső környezet tényezőit, mint amilyen az életmód és a pszichoszociális környezet. Ezek módosíthatják a gének működését, ezért a kutatók epigenetikai tényezőknek nevezik őket. A környezeti tényezők a DNS-lánc, vagy a kromoszóma fehérjéi (hisztonfehérjék) működésének befolyásolásán keresztül hatnak. A kromoszómák szerkezeti fehérjéi a hisztonfehérjék, a DNS lánc ezek köré tekeredik fel.

Ahogy az ember öregszik, egyre szétszórtabbá, feledékenyebbé válhat. Mégsem törvényszerű, hogy az emlékezetünk, gyakorlatiasságunk, idős korunkra jelentősen romoljon. Azoknál, akik ilyen problémákat, jelentős romlást tapasztalnak, egy korántsem ritka betegséget, a demencia valamelyik formáját állapíthatjuk meg. De mi is pontosan a demencia? Milyen fajtái léteznek, mitől alakulhat ki, és mikre kell odafigyelnie a betegségben szenvedőknek és azok hozzátartozóinak? Ezekre a kérdésekre adunk választ

Amint a minimálisnál egy kicsit is nagyobb mennyiségű vért látunk, többnyire kitör a pánik. Sokan félnek a jelentős vérveszteségtől és attól, hogy a vérzést nem fogják tudni uralni. Ennél azért szerencsére sokkal jobb a helyzet.

Egyszerre vált ki félelmet és tartózkodást, ha az újraélesztésről beszélünk. Sokan még most is azt gondolják, hogy bonyolult, egészségügyi szakembereknek kifejlesztett eljárásról van szó. A valóság ellenben az, hogy a laikus újraélesztést szinte bárki megtanulhatja.

A szorongásra legtöbbször negatív előjellel gondolunk, pedig normális, sőt, kifejezetten hasznos jelenség. A szorongás állapota képessé tette az embert arra, hogy a számos rá leselkedő veszély közepette is életben maradjon. Mikor válik kórossá a szorongás?

Sokak számára nem a fogyás a cél, hanem az, hogy végre magukra szedjenek néhány kilót és ne legyenek soványak, több energiájuk legyen a mindennapokhoz vagy éppen a sporthoz. Ha neked is ez a célod, olvass tovább!

Az időskori makula degeneráció a sárgafolt (macula lutea) betegsége, amely típusosan 50 éves életkor után jelentkezik. A makula a szem ideghártyájának - a retinának – az éles látásért és a központi látásért felelős része. A betegség végső stádiumában jellemzően a központi látás is általában elvész.

Meglepő lehet, de a bélben élő baktériumok nem csak az emésztőrendszerünk, hanem idegrendszerünk egészségét is meghatározhatják. Cikkünkből megtudhatod, milyen összefüggés van a bélflóra állapota és a depresszió között.