Jótékony zsírsavak a gyermekek szellemi fittségéért

Miért fontosak az ómega-3 zsírsavak az agy számára?

Az esszenciális (létfontosságú) zsírsavak, ezen belül is kifejezetten a hosszú szénláncú, ómega-3 típusú zsírsavak az idegsejtek membránjának fő összetevői, számos idegrendszeri folyamatot befolyásolnak. Az agyban – különösen a memóriáért és tanulásért felelős agyterületeken - a legnagyobb mennyiségben található ómega-3 zsírsav az úgynevezett DHA (dokozahexaénsav). Az egészséges idegrendszeri fejlődés, a későbbi szellemi képességek megalapozása érdekében a megfelelő ómega-3 ellátottság már a magzati kortól kiemelten fontos.

Milyen következményekkel járhat a nem megfelelő bevitel?

Az utóbbi években számos kutatás vizsgálta, milyen hatással van az esszenciális zsírsavak pótlása a gyermekek kognitív (szellemi) teljesítményére. Jellemző tendencia ugyanis, hogy a gyermekek és felnőttek táplálkozása gyakran hiányos ezekben a tápanyagokban, különösképpen az ómega-3 zsírsavakban.

A szellemi képességek fejlődéséhez a megfelelő tápláltság már a magzati korban jelentős szerepet játszik. Több vizsgálat kimutatta, hogy összefüggés van az anya várandósság alatti halfogyasztása (jelentős ómega-3 zsírsavforrás) és a gyermek későbbi kognitív képességei között. Az alultáplált gyermekek potenciálisan veszélyeztetettek az idegrendszeri funkcióik kiteljesedésének elmaradásában, mind a szellemi, mind a motoros (mozgással kapcsolatos), mind az érzelmi képességeiket illetően. A kutatók szerint az esszenciális zsírsavakban hosszú idő óta hiányos táplálkozású csecsemők és gyermekek esetében ezeknek a tápanyagoknak a pótlása javíthatja a szellemi funkcióikat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a már eleve megfelelő ómega-3 zsírsavfelvétellel rendelkező gyermekek esetében további fejlődés nem feltétlenül mutatkozik.

Fotó: shutterstock.com

Mit tehetünk a hiányállapot megelőzéséért?

Az idegrendszer fejlődésének legintenzívebb szakasza a várandósság harmadik trimeszterétől a második életév végéig zajlik. Ebben az időszakban a megfelelő esszenciális-zsírsav ellátottság különösen fontos. A magzati korban a méhlepényen keresztül, a születés után pedig az anyatejjel jutnak a gyermek szervezetébe a szükséges ómega-3 zsírsavak. Ebben az időszakban tehát kiemelten fontos az anya megfelelő étrendje, ezáltal az ómega-3 zsírsavakkal való ellátottsága is. A későbbi években a gyermekek esszenciáliszsírsav-felvételét az étkezések során elfogyasztott táplálékokból tudjuk fedezni.

Az idegrendszer számára kiemelt jelentőségű ómega-3 zsírsavak fő étrendi forrásai a tengeri halak és egyéb tengeri élőlények, mint a rákok, kagylók, algák. Ezek közül is leginkább a zsírosabb halak bővelkednek ezekben a tápanyagokban, mint amilyen a lazac, a makréla, szardínia, a hering, pisztráng vagy éppen a tonhal. Éppen ezért a különböző halételeknek rendszeresen, hetente legalább 1-2 alkalommal javasolt szerepelniük a gyermekek étrendjében, a megfelelő idegrendszeri fejlődés és működés támogatása érdekében.

Mivel a fent említett zsírsavakat kis mennyiségben a szervezet is képes előállítani egy másik ómega-3 zsírsavból, az úgynevezett α-linolénsavból, ennek az étrendi felvételére is érdemes figyelmet szentelni. Bővelkednek benne a lenmag és annak olaja, a dió, illetve a szójaolaj, így érdemes ezeket is rendszeresen a gyermekek táplálkozásába építeni.

Összefoglalás

Az ómega-3 zsírsavak nem szupertápanyagok, amelyek fogyasztásától a gyermekek zsenik lesznek. Azonban, mivel az emberi szervezet ezeknek a kulcsfontosságú tápanyagoknak az előállítására nem, vagy csak kis mértékben képes, az étrenddel történő felvételüket minden életkorban szükséges biztosítani a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez és a szellemi funkciók megőrzéséhez. A gyermekek szellemi teljesítőképességének támogatása érdekében iktassunk be az étrendjükbe hetente legalább 1-2 alkalommal tengeri halat, gondoskodjunk továbbá arról is, hogy heti rendszerességgel fogyasszanak natúr (nem sózott) olajos magvakat, dióféléket, növényi olajakat!

Irodalom:

Giana Angelo: Essential Fatty Acids. Linus Pauling Institute, Oregon State University. 2014.

Benton D., Winichagoon P., Ng T. P., Tee E. S., Isabelle M.: Symposium on nutrition and cognition: towards research and application for different life stages. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition. 2012. 21(1):104-124.

Victoria J. Drake, Ph. D.: Cognitive Function. Linus Pauling Institute, Oregon State University. 2011.

Huffman S. L., Harika R. K., Eilander A., Osendarp S. J.: Essential fats: how do they affect growth and development of infants and young children in developing countries? A literature review. Maternal & Child Nutrition. 2011. (7) 3:44-65. doi: 10.1111/j.1740-8709.2011.00356.x.

Anett Nyaradi, Jianghong Li, Siobhan Hickling, Jonathan Foster and Wendy H. Oddy: The role of nutrition in children`s neurocognitive development, from pregnancy through childhood. Froniters in Human Neuroscience. 2013, 26;7:97. doi: 10.3389/fnhum.2013.00097.

Elizabeth L. Prado, Kathryn G. Dewey: Nutrition and brain development in early life. Nutrition Reviews. 2014. 72 (4):267–284

Welma Stonehouse: Does Consumption of LC Omega-3 PUFA Enhance Cognitive Performance in Healthy School-Aged Children and throughout Adulthood? Evidence from Clinical Trials. Nutrients. 2014. 6 (7): 2730–2758.