Tudástár elem << ELŐZMÉNYEK

Dübörgő indulatok – ellenszegülés és viselkedési zavar

Dacos, folytonosan ellenszegülő gyermekkel megtalálni a hangot, óriási kihívás elé állítja a szülőket. Lehet, hogy pszichiátriai állapot van a háttérben?

Szerző: Martsa Zsuzsanna, Dr. Halász József | Lektor: Dr. Gádoros Júlia
Publikálás dátuma: 2015-09-14

Két olyan gyermekpszichiátriai állapotot érdemes megemlíteni, ahol a fenti problémák markánsan megjelenhetnek.

Mikor beszélünk ellenszegülő magatartásról (oppozíciós zavar)?

Ellenkezés, a tekintélyszeméllyel (szülővel, tanárral, gondozóval) szemben megjelenő ellenállás minden gyermeknél megjelenik, azonban ha ennek mértéke és intenzitása olyan mértékű, hogy a hétköznapok normális menetét korlátozza, oppozíciós zavarról beszélünk. A diagnózis felállításához az előző hat hónapban az alábbiak közül legalább négynek teljesülnie kell:

  1. önmérséklet elvesztése,
  2. érzékenység-sértődékenység,
  3. düh-neheztelés,
  4. vitatkozás felnőttekkel,
  5. felnőtt kéréseivel kapcsolatban ellenállás,
  6. mások bosszantása,
  7. mások hibáztatása,
  8. haragtartó vagy rosszindulatú viselkedés.

A diagnózis akkor állítható fel, ha mindezek a tünetek 5 éves kor alattiak esetében minden nap jelen vannak, míg idősebb korban hetente legalább két alkalommal. A diagnózis felállításánál  egyéb kórállapotokat is szükséges a klinikusnak mérlegelni: szerhasználat, hangulati zavarok, vagy az esetenként a realitás-kontroll elvesztésével járó pszichotikus zavarok más megvilágításba helyezik a fenti tüneteket.



Fotó: flickr.com

Mikor beszélünk viselkedési zavarról?

Az életkornak megfelelő szociális normák újra és újra történő megszegése, az elmúlt egy évben visszatérő tünetek az alábbiak közül:

  1. emberek és/vagy állatok irányában történő agresszió,
  2. vagyonrongálás,
  3. csalás vagy lopás,
  4. szabályok súlyos megsértése (pl. iskolai vagy otthoni csavargás);

A viselkedési zavarral diagnosztizált gyermekek egy részénél jelen van az úgynevezett rideg-érzéketlen vonás, az érintett gyermek kevéssé törődik a tetteinek a következményeivel, kevéssé hatják meg a környezetnek a visszajelzései.

Ezeknél a gyerekeknél gyakoribb a proaktív agresszió, amikor magáért agresszió öröméért viselkedik bántóan a gyermek, ilyen esetekben már agyi működésváltozások is feltételezhetőek.

Gyakoriság és hajlamosító tényezők

Az oppozíciós zavar közelítő gyakorisága átlagosan 3 százalék, míg a viselkedési zavaré 4 százalék. Míg oppozíciós zavar esetében csak enyhe fiú többség van, addig a viselkedési zavarnál mintegy háromszoros a fiúk aránya.

A két zavar kialakulásában nagyon hasonló okok szerepelnek:

  • családi konfliktus,
  • következetlen nevelés,
  • a szülő betegsége,
  • önértékelési nehézség,
  • otthoni vagy közösségi elhanyagolás-bántalmazás,
  • internetes felületen megjelenő bántalmazás – a cyberbullying
  • Gyakori a hiperaktív figyelemzavarral (ADHD) való együttjárás, amely önértékelési nehézséget, illetve fokozott környezeti negatív visszajelzéseket válthat ki.
  • Veszélyeztető lehet egy sodródó kamasz kortársközössége, ahol a szerhasználat nagyobb gyakorisággal jelenhet meg.

Mit tehet a felnőtt?

Számos szakirodalmi adat támasztja alá a szülőtrénig, pedagógustréning programok hatékonyságát, ahol a viselkedési zavarral küzdő gyerekek közvetlen környezetének aktív bevonása történik a problémamegoldás folyamatába, a gyermek közösségi életének színterein, hosszútávon, szakember vezetésével.

Megoldás kulcsa a megelőzés: a meleg-elfogadó légkör biztosítása, empátián alapuló érzelemszabályozási technikák tanítása, a pozitív megerősítésen alapuló motiváló-kerettartó struktúra kialakítása. A gyermekeknek szükségük lehet valakire, aki adott esetben megálljt parancsol az indulatoknak, aki gondoskodik arról, hogy megnyugodhassanak, illetve aki hozzájárul egy helyes önértékelés megalapozásához.

Tíz fontosabb irányelv Whitehouse és Pudney, a Mint egy vulkán forrok, és… Mindjárt felrobbanok! című könyv szerzőitől:

  1. Gyerekek a viselkedést a számukra mintaként szolgáló felnőttekről tanulják. Többet tanulnak tetteikből, mint szavaikból. A gyerekek életében kiemelkedő szerepet betöltő személyek, szülők, családtagok, tanárok felelősségteljes, következetes hozzáállása különleges jelentőséggel bír.
  2. Az indulat, a düh egy érzés, az érzések egyszerűen csak léteznek. Dühöt érezni egészséges és normális.
  3. Az erőszak és a durvaság egy viselkedésforma. Tanulható, ugyanakkor le is lehet szokni róla. Az erőszak és a durvaság nem elfogadható.
  4. Indulatok megfelelő kifejezéséhez szükség van szavakra, kifejezésekre. Világos és következetes kommunikáció példát és szókincset mutat a gyerekeknek, hogy indulatkitörés nélkül tudják közölni, mi a problémájuk.
  5. Az indulat hátterében sokszor megbántottság, félelem vagy tehetetlenség érzése áll. Tudja meg, hogy mire van szükségük, hogy mitől félhetnek.
  6. Adjon elég időt és kínáljon lehetőséget a gyerekeknek a változásra. Kérje, hogy ők is javasoljanak megoldásokat.
  7. Tegye érdekelté őket a változás számára. Díjazza az erőfeszítést. Ne spóroljon a pozitív visszajelzéssel. A figyelem, a következetesség, az adott pillanatban egyéni igényiknek megfelelő segítség, dicséret és elismerés motivál.
  8. Csak tettet, soha ne személyt kritizáljon. 5:1 szabály – az önértékelés sérülésének elkerüléséhez egy egységnyi kritikára öt egységnyi elismerés szükséges.
  9. Kerülje a durva, kényszerítő, büntető, megtorló jellegű megoldásokat. A gyermek indulataiba való bevonódás még inkább fellobbanthatja azokat. Az agresszió modellként szolgálhat.
  10. A legnehezebb gyerekeknek van a legnagyobb szükségük tanítása, motiválásra, elismerésre.

Szülők által jól használható információk érhetők el az American Academy of Child and Adolescent Psychiatry információs lapjain, illetve az www.empoweringparents.com honlapon. Pozitív nevelési elvek gyakorlati megvalósításáról szólnak a http://incredibleyears.com/, valamint a http://www.triplep-parenting.net/ oldalak, amelyek elsősorban a fiatalabb korosztály számára jelenthetnek segítséget.


Irodalom:

American Psychiatric Association (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th edn: (DSM-5). Washington, DC: American Psychiatric Association, p. 1–947.

American Academy of Child and Adolescent Psychiatry (2013). Facts for families. Conduct Disorder, No. 33.

Blair, R. J. (2013). The neurobiology of psychopathic traits in youths. Nature Reviews Neurosciences, 14, 786-799.

Bozsik, C., Körmendi, A., Inántsy-Pap, J., Pataky, N., Gádoros, J., Halász, J. (2013). A reaktív/proaktív agresszió, a rideg/érzéketlen vonások és a viselkedési problémák kapcsolata magyar serdülőknél. Psychiatria Hungarica, 28, 48–56.

Frick, P., Ray, J., Thornton, L., Kahn, R. (2014). Annual Research Review: A developmental psychopathology approach to understanding callous-unemotional traits in children and adolescents with serious conduct problems. Journal of Child Psychology and Psychiatry 55:6 (2014), pp 532–548.

National Institute for Health and Care Excellence (2013). Antisocial behaviour and conduct disorders in children and young people. Recognition, intervention and management. British Psychological Society and The Royal College of Psychiatrists. National Clinical Guideline Number 158, p. 1–468.

Vida, P., Halász, J., Gádoros, J. (2013). Az agresszív és proszociális viselkedés megjelenése a gyermekkori pszichopatológiában. Psychiatria Hungarica, 28, 261-273.

Whitehouse, E., Pudney, W. (2013). Mint egy vulkán forrok, és… Mindjárt felrobbanok! -  Gyerekek indulatkezezési problémáinak megoldása. Gyakorlati kézikönyv szülők, gyerekekkel foglalkozó szakemberek és pedagógusok számára. Geobook Hungary.

Kapcsolódó cikkek
Enni vagy nem enni? – Evészavarok
Az evészavarok tüneteinek hátterében általában bonyolult lélektani folyamatok játszanak szerepet: ezek mind biológiai tényezőkre, mind az adott egyén élményfeldolgozási és nehézségekkel...
Dr. Mészáros Gergely2015/08/07
A fiatalkori öngyilkosság megelőzése
Az öngyilkosság egy végzetes, megfordíthatatlan esemény, mely a 15-29 éves korosztályban a második leggyakoribb halálok a balesetek után. Minden olyan tevékenység, ami kicsit is tesz a megelőzés...
Dr. Balázs Judit2015/08/10
Éjszakai felriadás
Az éjszakai felriadás, szaknyelven pavor nocturnus, vagy „pávor”, a gyermekeket érintő alvási zavarok közé tartozik. A félelemroham tünetei drámaiak, ijesztőek lehetnek, de szerencsére...
Martsa Zsuzsanna2015/09/15
Lustaság vagy depresszió? Serdülőkori pörgés vagy mánia?
Gyermeke gyakran szomorú, romlanak a jegyei? Csak ül a szobájában és nézi a plafont? Vagy éppen fel van dobva napokon át, furcsa dolgokat művel és nincs belátással a következményekre? Cikkünkkel...
Dr. Kiss Enikő2015/08/27
A kényszerek börtönében
Kényszerbetegségben szenvedő gyerekeket állandóan visszatérő, kellemetlen, befolyásolhatatlannak tűnő gondolatok gyötrik, rendkívüli feszültséget okozva, melyet úgynevezett rituális cselekvéssorokkal...
Németh Laura2015/08/13
Olyan, mint akit felhúztak!
Gyermeke nehezen marad egy helyben? Könnyen elterelődik a figyelme? Hiába szólongatja, mintha nem is hallaná, hogy hozzá beszélnek? Hamar kerül konfliktusba társaival? Nem „rossz gyerek”,...
Dr. Garas Péter, Vidomusz Réka2015/07/23
Web Analytics