Lustaság vagy depresszió? Serdülőkori pörgés vagy mánia?

A hangulatzavarok

Mindenkinél előfordul, hogy jókedvű, ha sikerülnek a dolgai, teljesülnek a vágyai. Ez az érzés általában átmeneti, a személy viselkedése az átlagos keretek között marad. Ugyanígy egy szomorú esemény, sikertelenség hatására egy ideig rossz kedvűek, boldogtalanok leszünk, de képesek vagyunk túllépni és folytatni a tevékenységeinket. Akkor kell gondolni betegségre, ha valamelyik állapot tartósan megmarad és akadályozza a személyt a normál életvitelben.

A hangulatzavaroknak két fajtáját különböztetjük meg. A bipoláris betegség során a hangulat mindkét irányban eltérhet az átlagostól: a pozitív irányú túlzott elváltozást mániának nevezzük, míg a hangulat negatív irányú változása a depresszió. Major depresszióról akkor beszélünk, ha csak negatív hangulati változás figyelhető meg, nincsenek közbeékelve mániás szakaszok.

Mikor gondoljon depresszióra?

A hangulat negatív irányú eltolódása a gyermeket szomorúvá, ingerlékennyé, vitatkozóssá teszi. Ehhez társulhat érdektelenség, gyakori unalom. Az étvágy változhat (a testsúly csökken vagy nő), az alvás problémás lehet vagy fokozott alvásigény jelentkezhet. Gyakori a fáradtság, csökkenhet a koncentrációs készség. A fiatal önbizalma csökken, esetleg magát okolja olyan dolgokért is, melyeket nem ő okozott. A halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok időnként kísérletek formájában is megjelenhetnek.

Mikor gondoljon mániára?

A hangulat pozitív irányú eltolódása a megszokottnál erőteljesebb (a gyerek „pörög”) vagy a fiatal ingerlékeny, mogorva, nyűgös lesz és ez az állapot legalább egy hétig fennáll. Kevesebb alvásra van szüksége, különleges képességekkel dicsekszik és nagyon sokat beszél. Sok mindennel foglalkozik egyszerre, ezek között lehetnek veszélyes, kockázatos tevékenységek is (pénzköltés, szex iránti fokozott érdeklődés, stb.) A fiatal nincs belátással következményekre, holott viselkedése miatt egyre nagyobb bajba jut.

Fotó: shutterstock.com

Gyakoriság

A depresszió gyakorisága óvodáskorban 0.9 százalék, vagyis mindez száz gyermekből egyet érint, iskoláskorban 2,5 százalék. Serdülőkorban a gyakoriság 4.7-6 százalék között van, vagyis minden huszadik gyermek érintett lehet! A bipoláris betegség gyakorisága serdülőkorban szerencsére ritka, 0.6 százalék.

A hangulatzavarok okai

A hangulatzavarok hátterében genetikai tényezők, testi betegségek, gyógyszerek és káros anyagok, életesemények, pszichés stressz állhatnak. Az öröklődés a rokonok közti magasabb előfordulási arányban mutatkozik meg. A pajzsmirigy hormonok mennyiségi eltérése,  szteroid származékok, alkohol, kábítószer használata hangulati elváltozáshoz vezethet. Bizonyos életesemények (például szeretett személy elvesztése, bántalmazás) depresszióhoz vezethetnek.

A hangulatzavarok terápiája

Gyermekkori depresszió kezelésében a pszichoterápia az elsődleges, csak ennek hatástalansága esetén kerül sor a gyógyszeres terápiára, minden esetben pszichoterápiával együtt. Mániás tünetek esetében a gyógyszeres terápia mellett javasolt egyéni vagy családterápia.

Mit tehet a szülő?

Beszélgessen rendszeresen gyermekével! Fontos, hogy időben felismerje gyermeke betegségét és mielőbb gyermekpszichiáterhez, pszichiáterhez, pszichológushoz segítse eljutni. Kérheti háziorvosa segítségét is ebben. A terápia folyamán támogassa gyermekét és tegye lehetővé, hogy a megfelelő terápia megvalósuljon.

Irodalom:

Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders Vth Edition (DSM V). American Psychiatric Association, Washington DC, 2013

Vetró Á (szerk): Gyermek- és Ifjúságpszichiátria. Medicina, Budapest, 2008

Schmied-Schw. Zsuzsanna: Gyermek- és fiatalkori depresszió. OSPI Europa.