Diétatípusok - divatos diéták 3. rész
Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Kovács Judit, Dr. Palik Éva
Publikálás dátuma: 2015-07-23
Szétválasztó típusú diéták
Testkontoll diéta
A testkontroll program által ajánlott diéta alapelvei közé tartozik, hogy a nap folyamán délelőtt csak gyümölcs és zöldség, délután (kis mennyiségben) állati eredetű és nagy szénhidráttartalmú növényi élelmiszer is fogyasztható, de csak külön étkezés keretében. A tej és tejtermék fogyasztását nem ajánlja, gyerekeknek sem. A diétás ajánlás alapvető pillére az "ételek társításának" elve. A szerzők szerint egyidejűleg nagy szénhidráttartalmú növényi, illetve nagy fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható. További alapelvük, hogy mivel az emberi szervezet kétharmada víz, 70%-ban vízből (gyümölcsből és zöldségből) és 30%-ban koncentrált élelmiszerből (gyümölcs és zöldség kivételével minden más ételből) kell állnia a megfelelő étrendnek. Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember számára egyedül javasolható ivóvíz a desztillált víz, mivel annak fogyasztása a vér elektrolitháztartásának életveszélyes mértékű megváltozását, mintegy felhígulását eredményezheti. Az étrend vegán, vagyis állati eredetű termékeket egyáltalán nem tartalmazó változata egyes tápanyagokat tekintve hiányosnak mondható (jellemzően fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos), így fokozza a különböző hiánybetegségek kialakulásának veszélyét. Az osztott étrendre vonatkozó tanácsait a tudományos vizsgálatok nem igazolták.
90 napos diéta
A diéta alapja az az (élettanilag nem helyes) elv, miszerint a gyomorba kerülő egyféle tápanyagot (fehérje/szénhidrát/zsír) könnyebben lebontja a szervezet, mintha ezek egyszerre lennének jelen az emésztés során. A diéta során négy napon keresztül más és más tápanyagot tartalmazó ételeket lehet csak enni, emellett a napok sorrendje is kötött. Fehérjenappal kezdődik, ezt követi a keményítőnap, szénhidrátnap és gyümölcsnap, majd ismét a fehérjenap következik, így követi egymást a 4 nap sorban, 90 napon át. A diéta alatt havonta egyszer víznapot kell tartani, amely gyümölcsnap után következik, utána pedig fehérjenap jön. Már a napok közti különbségtételben is felfedezhető némi pontatlanság. A keményítő ugyanis szénhidrát, olyan összetett szénhidrát, amely elsősorban gabonafélékben, lisztben, kenyérben, péksüteményekben, tésztában található meg. A gyümölcsök is elsősorban szénhidrátforrásnak tekinthetőek. Táplálkozás-élettanilag nem indokolt az egyes tápanyagok külön időpontban történő fogyasztása. A népszerűségét magyarázhatja, hogy a kötött sorrend és a korlátozott élelmiszerkör miatt a fogyókúrázó eleve kevesebbet eszik a három hónap során, hiszen az addig kedvelt, de zsírban, szénhidrátban (cukorban) gazdag ételeit már nem eheti, külön-külön pedig azok kevésbé ízletesek. Kevés ételünk tartalmaz csupán egyféle tápanyagot, mégis ha csak minden negyedik nap fogyasztjuk ezeket, például a vérképzéshez szükséges vasat (húsokból) és a csontok egészségéhez elengedhetetlen kalciumot (tejtermékekből), akár hiányállapot is felléphet.
Forrás: 123rf.com
Zárszó a divatdiétákról
Az eddig leírt lista a divatdiétákról közel sem teljes, a felsorolás még hosszan folytatható lenne, hiszen szinte minden héten újabb és újabb divatdiéta jelenik meg, bár a többségük nem hosszú életű és többnyire valamilyen speciális termék vagy étrend-kiegészítő megvásárlásához kötött. A legnagyobb probléma a hasonló diétákkal a tudományos megalapozottság és a biztonságosság alátámasztásának hiánya, a tápanyaghiányos állapotok okozta egészségügyi kockázatok, valamint a nem megfelelő szemlélet közvetítése. Nem arra tanítanak, hogy az egészséges mértékű fogyás csak életmódváltással, kiegyensúlyozott, vegyes és legfőképpen mértéktartó étrenddel, illetve rendszeres testmozgással és az étkezéssel kapcsolatos rossz beidegződések leküzdése, a túlsúlyhoz vezető magatartásformák megváltozatása (például a zugevés vagy a különféle érzelmi behatások evéssel történő kompenzálása) révén érhető el és tartható fenn hosszútávon is. Rövidtávon ugyanis a legtöbb divatdiéta eredményes a fogyást tekintve, habár ez többnyire csak a felesleges vízmennyiség leadásából áll, ráadásul a helytelen étrend miatt az izomtömegből való vesztés is a „kilók” csökkenéséhez vezethet, ami csak látszatfogyás, mivel a többletzsír eközben továbbra is megmarad. A helyzetet komplikálja az a tény, hogy a fogyás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a visszahízást sikerül tartósan is megelőzni.
Mindezek fényében elmondható, hogy nagyobb mértékű túlsúly esetén mind a testtömegcsökkentés, mind a testtömeg megtartása több, különböző végzettségű egészségügyi szakember (orvos, dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus, pszichoterapeuta) közös munkájával és támogatásával érhető el eredményesen.
Irodalom:
Sajtos, J.: Testkontrolldiéta a szakember szemével. Tények és "hiedelmek". Új DIÉTA, 1, 7, 2002.
Lichthammer, A.: Fogyókúrák és megítélésük. Új DIÉTA, 1, 6, 2002,
Nicole Fett, Rebeca Smalley et al.: Clinical use of evidence-based medicine: Studies used to assess harm. Wisconsin Medical Journal, 106, 4, 2007.
Christopher D. Gardner, Alexandre Kiazand et al.: Comparison of the Atkins, Zone, Ornish, and LEARN Diets for Change in Weight and Related Risk Factors Among Overweight Premenopausal Women. JAMA, 297, 9, 2007 Daniel H. Bessesen: Update on Obesity. J Clin Endocrinol Metab, 93(6):2027–2034, 2008.
Position of the American Dietetic Association: Weight Management. Journal of the American Dietetic Association, February, Volume 109, Number 2, 2009.