Az ásványi anyagok szerepe idegrendszerünk működésében

Míg egészséges emberek esetében a túl magas, toxikus (mérgező) szintjük nagyon ritka, addig a hiányuk sokkal elterjedtebb, és van közöttük olyanok, amelyeknek az elégtelen felvétele elősegítheti a depressziós tünetek kialakulását.

Vas, a vérképzés kulcseleme

A vas létfontosságú eleme a vörösvérsejtek képzésének, hiszen e sejtek jellemző alkotórészét jelentő, az oxigént szállító hemoglobin egyik alkotóeleme. A nem megfelelő vasfelvétel esetében csökken a vörösvérsejtek száma, sérül funkciójuk, vérszegénység alakul ki, ami meglehetősen gyakori, különösen a gyermekek, idősek és a fogamzókorú nők kockázata nagy.

A vérszegénység az idegrendszer működésére is kihat, a hiányos oxigénszállítás szédülést, levertséget és a szellemi funkciók romlását vonja magával. A vashiányt ilyen módon a depresszióval is összefüggésbe hozták. Emellett azonban fontos azt is megjegyezni, hogy a kórosan magas vaskoncentráció szintén káros lehet az idegrendszer számára, nem véletlen, hogy a vaskészítmények receptkötelesek, és csak orvosi utasításra szedhetők.

Az idegsejtek számára elengedhetetlen magnézium

A magnézium többek között az idegsejtek membránjának szabályozásában is részt vesz. A kutatások szerint alacsony magnéziumszint esetén számos neurológiai és pszichés tünetet jelentkezhet, és depressziósok körében végzett felmérésekben is megfigyelték a vér alacsony magnéziumszintjét. Ezt okozhatja egyrészt az is, hogy a depresszióban szenvedők táplálkozása jellemzően egyhangú, hasznos tápanyagokban szegényebb, de az is, hogy az tartós stressz elősegíti a magnéziumtartalékok kiürülését.

Fotó: shutterstock.com

Cink, a sokoldalú nyomelem

A cinkhiányt már évtizedek óta összefüggésbe hozták a hangulati zavarokkal, depresszióval. Ennek egyik oka, hogy ez a nyomelem fontos szerepet játszik a glutaminerg rendszer (azaz a glutaminsavval kapcsolatban álló ingerület-átviteli rendszer) szabályozásában. A sejtek csekély cinktartalma károsítja a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t, a gyulladásos folyamatok túlsúlyához vezet, ezen keresztül növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát.

A szelénszint kényes egyensúlya

A szelénhiány és a depresszió kapcsolatát már több kutatás igazolta, azt azonban, hogy ez pontosan milyen mechanizmuson alapszik, még a mai napig sem tudjuk. Egy elmélet szerint a szelén hiánya a pajzsmirigy működésének csökkentésén keresztül hat a hangulatunkra, egy másik pedig a szelén dopaminszintre gyakorolt hatását sejti a depressziós tünetek mögött. Nem csak az alacsony, de a túlságosan magas szelénszintet is összefüggésbe hozták a depresszió megjelenésével, emiatt érdemes óvatosan bánni a szeléntartalmú étrend-kiegészítőkkel

Króm az agy cukorellátásáért

A krómnak az idegrendszerben betöltött szerepe szoros összefüggésben áll a szénhidrátokkal. Ez a nyomelem ugyanis kulcsfontosságú szereplője a cukor anyagcseréjének, növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ami által elősegíti az agy glükózfelvételét. Króm hiányában tehát az agy sejtjei nem jutnak elegendő energiához, éheznek.

Összegzés

Idegrendszerünk számára igen fontos, hogy a szükséges ásványi anyagok éppen a megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Az utóbbi években egyre több kutatás eredménye sugallja, hogy a megfelelő táplálkozáson túl a célzott kiegészítés hasznos lehet a depresszióban szenvedők tüneteinek enyhítésében – különösen a cink és a magnézium esetében. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy megelőző céllal, egy kellően változatos, kiegyensúlyozott étrend képes biztosítani az agyunk egészséges működéséhez szükséges mikrotápanyagokat.

Az egyes ásványi anyagok étrendi forrásairól olvass tovább itt és itt!

Irodalom:

Lomagno KA, Hu F, Riddell LJ et al.: Increasing Iron and Zinc in Pre-Menopausal Women and Its Effects on Mood and Cognition: A Systematic Review. Nutrients. 2014. 6(11):5117-5141. doi:10.3390/nu6115117.

Steinbicker AU, Muckenthaler MU: Out of Balance—Systemic Iron Homeostasis in Iron-Related Disorders. Nutrients. 2013. 5(8):3034-3061. doi:10.3390/nu5083034.

Serefko A, Szopa A, Wlaz P et al.: Magnesium in depression. Pharmacological Reports. 2013.65: 547-554.

Ellsworth-Bowers ER, Corwin EJ: Nutrition and the psychoneuroimmunology of postpartum depression. Nutrition research reviews. 2012. 25(1):180-192. doi:10.1017/S0954422412000091.

Trebatická J, Ďuračková Z: Psychiatric Disorders and Polyphenols: Can They Be Helpful in Therapy? Oxidative Medicine and Cellular Longevity. 2015. 2015:248529. doi:10.1155/2015/248529.

Vaváková M, Ďuračková Z, Trebatická J: Markers of Oxidative Stress and Neuroprogression in Depression Disorder. Oxidative Medicine and Cellular Longevity. 2015. 2015:898393. doi:10.1155/2015/898393.

Siwek M., Sowa-Kuæma M, Dudek D et al.: Oxidative stress markers in affective disorders. Pharmacological Reports. 2013. 65: 1558-1571.

Langa UE, Beglinger C, Schweinfurtha N et al.: Nutritional Aspects of Depression. Cellular Physiology. 2015. 37:1029-1043. doi: 10.1159/000430229