A serdülőkor kihívásai

A kamaszok érzelmi világát az útkeresés, az identitás kialakítása határozza meg. E folyamat során sokszor feszegetik a határokat, ezzel próbálva ki saját erejüket, de mivel a pontos korlátokkal még nincsenek tisztában, szükségük van egy erőt felmutató felnőttre, aki feloldja a serdülő bűntudatát és elfogadja, hogy a serdülő is önálló ember. Emellett a szülőknek kell megszabni, meddig mehet el a fiatal: ezzel biztosítva a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biztonságérzetet.

A serdülőkor a gyermekkor sajátos „összegző” időszaka is, amikor a pszichés fejlődés korai válsággócai (korábbi megoldatlan konfliktusok) újra felbukkannak, mielőtt végleg megoldódnának. A megoldáshoz újfajta, erősebb megküzdési stratégiák szükségesek, amiket optimális esetben képesek a fiatalok kibontakoztatni magukban. Ezek hiányában azonban a személyiség magába zárja a korábbi életszakaszok megoldatlanságait, hiányállapotait, melyek meghatározóak lehetnek esetleges felnőttkori pszichopatológia kialakulása szempontjából.

A nagy feladat

A serdülőkor alapvető feladata az identitás kialakítása és megszilárdulása, mely együtt jár a szülőkről való leválással. A kamaszoknak ezalatt sok külső-belső konfliktussal kell megküzdeniük, melyek elsősorban abból adódnak, hogy ösztönkésztetéseik megnövekednek, azonban még nem rendelkeznek a felnőttekre jellemző érett kontrollfunkciókkal és tapasztalatokkal. Ráadásul emellett nagyon erősen próbálnak megfelelni a kortárs közegnek és a tágabb szociális világnak is. Sokszor nincs elég erejük, hogy ezeknek a sokszor egymásnak ellentétes elvárásoknak megfeleljenek, ami enyhébb esetben megnyilvánulhat fáradtságban (amit sokszor „lustaságnak” címkéz a felnőtt világ), súlyosabb esetekben pszichés és szomatikus (testi) tünetekben.

Mit tehet a szülő?

A megfelelő keretek és érzelmi háttér biztosítása mellett a kamasz önállósodási törekvéseit támogatni nem egyszerű feladat. Alapvető fontosságú a hitelesség és valódi jelenlét a gondviselők részéről. A serdülők kifejezetten érzékenyek a képmutatásra, hazugságra, igazságtalanságra. Az őszinteség, példamutatás, egyértelmű kommunikáció, kölcsönös bizalom meghatározó alapja lehet a szülő-serdülő gyerek kapcsolatnak.

Fotó: shutterstock.com

A kamaszok nagyon igénylik a személyes figyelmet. Sok szülőnek nehézséget jelenthet, hogyan kezdeményezzen beszélgetést serdülő gyermekével. Saját kamaszkoruk felidézése, egy közös tevékenység (pl. közös főzés, kertészkedés, vásárlás, sportolás stb.), élmény (könyvélmény, filmnézés, színház, koncert, utazás stb.) kapcsán ez könnyebben megvalósulhat.

A fiatalok – bár elképzelhető, hogy néha ennek ellenkezőjét mutatják - kíváncsiak a származásukra, az idősebb családtagokra (kire hasonlítok, kitől mit örököltem stb.), szeretnek régi fényképeket nézegetni, családi történeteket hallgatni. Identitásuk kialakulásában ennek hangsúlyos szerepe van.

A határozott keretek biztosítása serdülőkorban a szülők egyik legfontosabb feladata. Keretek hiányában veszélyeztető lázadási formák, súlyosan deviáns magatartásformák jelentkezhetnek. Érettebb serdülők gyakran maguk is megfogalmazzák a korlátok igényét. A szülőknek fontos tudatosítaniuk magukban, hogy a jó korlát egyben kapaszkodó is. A megfelelő keretek képviselésében hangsúlyos szerep hárulhat az apákra. Ezért is különösen sajnálatos, hogy sok családban a gyermek serdülőkorára nincs jelen apa vagy őt pótoló férfiminta.

A gondviselők másik fontos feladata a serdülők önállósodási, leválási törekvéseinek elfogadása és támogatása. Kamaszkorban előtérbe kerülnek a kortárskapcsolatok, a szülőknek el kell tudni viselniük, hogy gyermekük nem velük szeretné az ideje nagy részét tölteni, problémáit megbeszélni. Emellett fontos azt a biztonságos hátteret biztosítaniuk, ahová a fiatal szükség esetén fordulhat. A kamaszokat ambivalencia jellemzi a szülőkkel való kapcsolatukban: olykor közelednek, néha távolodnak, ezzel mutatva belső küzdelmeiket: harcolnak az önállósodásért, de ragaszkodnak a kötődéseikhez, és függenek is szüleiktől (érzelmi, biztonsági, anyagi értelemben) mivel még nem képesek teljesen önellátó életmódra.

Kamaszkorban sok fiatalnak nehézséget okozhat a feszültségek levezetése. A gondviselők sokat segíthetnek példamutatással, tartalmas szabadidős tevékenységek keresésével, új érzelemkifejezési módszerek megismertetésével, az önismeretük fejlesztésével. A fiatalok önismeretének fejlesztése mindenkinek sokat segíthet, ezáltal javulhat az önelfogadás, alkalmazkodás, beilleszkedés, önérvényesítés, nő az önértékelés.

Irodalom:

Comer, R. J. (2000): A lélek betegségei, Osiris Kiadó, Budapest.

Freud, A. (1994): Az én és az elhárító mechanizmusok, Párbeszéd Könyvek, Budapest

Kernberg, P. F. (2007): Személyiségzavarok gyermek- és serdülőkorban, Animula Kiadó, Budapest

Koller É. (2003): A konfrontáció szerepe a serdülőkori fejlődésben. Serdülő- és gyermekpszichoterápia, II/2. Saját Úton Alapítvány, Budapest.

Nemes L. (2000): A bennünk élő gyermek, Filum Kiadó, Budapest

Vikár Gy. (1999): Az ifjúkor válságai, Animula Kiadó, Budapest

Vikár Gy.(é.n.): A pszichoterápia sajátosságai serdülőkorban, in: Szakács F. (szerk.): Pszichoterápiai Vademecum, Animula Kiadó, Budapest

COLE, M. & COLE, S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest

TÚRY F. (2001): Anorexia-bulimia. Az evés zavarai. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest