Tudástár elem << ELŐZMÉNYEK

Menjen vagy maradjon? Az iskolaérettségről

A hatályos törvény szerint a gyermek, abban az évben, amelynek augusztus 31.-ig betölti hatodik életévét, tankötelessé válik. De vajon iskolaérett-e ebben az időpontban?

Szerző: Dr. Besnyő Márta | Lektor: Dr. Gádoros Júlia
Publikálás dátuma: 2015-08-19

A tankötelezettség nem jelent egyben iskolaérettséget is. Nagyon fontos, hogy a gyermek csak iskolaéretten kezdjen iskolába járni. Ha az iskolára még éretlen gyermek iskolába kerül, hosszú évekig hordozza magán ennek következményeit. Fizikai fáradékonyságon, gyakori betegségeken, figyelmi-koncentrációs problémákon, tanulási nehézségeken kívül viselkedés-, érzelmi-, beilleszkedési problémái lehetnek, veszélyeztetve ezzel társas kapcsolatainak hosszútávú és harmonikus fejlődését, kialakulását.

Mindez fordítva is igaz: ha egy gyermek iskolaérett, nem érdemes visszatartani az óvodában, mert kezdeti tudásszomja, motivációja csökkenhet, melynek szintén vannak hosszútávú káros hatásai. A szülő az óvodapedagógussal konzultálva tudja megítélni, menjen-e a gyermeke hatévesen iskolába, vagy maradjon még óvodai ellátásban.

Búcsú az ovitól?

Az óvodában már a kiscsoportban megkezdődik az iskolára való felkészítés, no nem fejlesztéssel, hanem azzal, hogy hagyjuk az óvodás korú gyermeket játszani, mely az óvodában alapvető „feladata” az óvodásnak. Érdeklődési körének megfelelő játékos feladatokat kaphat, kell is kapnia, melyek nem kötelező érvényűek, hanem szabadon választhatóak. Sok mozgásra, helyes anyanyelvi környezetre, mindennapos mesére van szüksége a megfelelő fejlődéshez.

Minden év március tájékán eljön az az idő, amikor az iskolai beiratkozás szóba kerül, elkezdődik. A szülők elbizonytalanodnak. „Olyan okos, menjen iskolába, az óvodában csak unatkozni fog”, hangzik el egy oldalról, „az elvárások, a megnövekedett követelmények nagyon megterhelik a gyereket” mondják mások.



Fotó: shutterstock.com

Az iskolaérettség jelei

Az iskolaérettségnek elég egyértelmű jelei vannak, melynek eldöntését, bizonytalanság esetén, nyugodtan bízzuk szakemberre. Az iskolaérettség nem egyenlő az okossággal, a gyermeknek fizikailag, értelmileg és érzelmileg is meg kell érnie az iskolára.

  • Fizikailag el kell érnie bizonyos súlyt és magasságot. Számszerűsítve ugyan nincs már a törvényben, mégis az a tapasztalat, hogy a kisebb súlyú gyermek fáradékonyabb, ha csak az iskolatáska cipelésére, vagy az iskolapadban való egy helyben ülésre gondolunk. Átlagosan az iskolaérett gyerekek 120 cm magasak és 22 kg súlyúak.
  • Elkezdődik a fogváltás. Sokszor készül bájos fénykép az elsős-másodikos kisgyermekről, aki örömmel és nyitott szájjal büszkélkedik tejfogaik kihullásával, felnőtt fogaik megjelenésével.
  • Értelmileg és érzelmileg is érettnek kell lenniük a gyerekeknek ahhoz, hogy sikerrel birkózzanak meg az iskolai elvárások állította követelményekkel. Az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia kialakulása is fontos.
  • Az iskolaérett gyermek figyelmét fenn tudja tartani kb. 15 percig akkor is, ha számára nem annyira érdekes dolgok történnek az órán.
  • A kapott utasításokat pontosan érti és követi azokat.
  • Ki tudja fejezni magát bővített mondatokban, beszéde érthető és tiszta.
  • kialakult feladattudattal rendelkezik, feladatait befejezi, szabályok megismerésére és betartására képes,
  • új kapcsolatok kialakítására fogékony mind felnőttek, mind gyerekek viszonylatában.
  • Nem utolsó sorban várja az iskolát, új ismeretek szerzésére kíváncsi, érdeklődő.

Sok egyéb képességét is mérik az iskolaérettségi vizsgálaton a gyermekeknek: testséma, dominancia, szem-kéz koordináció, térérzékelés, elemzőkészség, vizuális és hallás utáni emlékezet, kudarctűrő képesség, fogalmi és problémamegoldó gondolkodás. Egyéni és csoportos foglalkozás is része az iskolaérettségi vizsgálatnak.

Amire a törvény lehetőséget ad

Egy évet - ha az óvoda és a szülő egyetért - további óvodai ellátásban maradhat a gyermek. Amennyiben nem értenek egyet – akár az óvoda javasolja a beiskolázást, akár a szülő szeretné beíratni gyermekét iskolába -, a Nevelési Tanácsadó vizsgálata dönthet.

További egy évet a Szakértői Bizottságok vizsgálata alapján maradhat a gyermek óvodában, azaz beöltött 8 éves korában mindenképpen meg kell kezdenie az iskolát, a tankötelezettség teljesítését.

Azt is fontos tudni, hogy a törvény rendelkezik arról, hogy ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban éri el, a szülő kérésére, a Szakértői Bizottság vizsgálata alapján a gyermek hat éves kor előtt is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését (legkorábban abban az évben, szeptember 1-jén, amikor december 31-ig a hatodik életévét betölti).


Irodalom:

http://www.mzmsz.hu/dokumentumok/2012/nefmi_cxc_tajekoztato_06.pdf

Kapcsolódó cikkek
Enni vagy nem enni? – Evészavarok
Az evészavarok tüneteinek hátterében általában bonyolult lélektani folyamatok játszanak szerepet: ezek mind biológiai tényezőkre, mind az adott egyén élményfeldolgozási és nehézségekkel...
Dr. Mészáros Gergely2015/08/07
A fiatalkori öngyilkosság megelőzése
Az öngyilkosság egy végzetes, megfordíthatatlan esemény, mely a 15-29 éves korosztályban a második leggyakoribb halálok a balesetek után. Minden olyan tevékenység, ami kicsit is tesz a megelőzés...
Dr. Balázs Judit2015/08/10
Szorongásos zavarok gyermekkorban
A szorongásra legtöbbször negatív előjellel gondolunk, pedig normális, sőt, kifejezetten hasznos jelenség. A szorongás állapota képessé tette az embert arra, hogy a számos rá leselkedő veszély...
Dr. Nagy Péter2015/07/21
Rossz tanuló a gyermek, vagy specifikus tanulási zavarban szenved?
A „rossz tanuló” gyermek legtöbbször nem lusta, nem motiválatlan, nem is gyenge képességű, hanem valamilyen specifikus tanulási zavarral, részképesség zavarral küzd, és emiatt sok hátrány...
Antal-Valecsik Zsófia2015/08/18
A kényszerek börtönében
Kényszerbetegségben szenvedő gyerekeket állandóan visszatérő, kellemetlen, befolyásolhatatlannak tűnő gondolatok gyötrik, rendkívüli feszültséget okozva, melyet úgynevezett rituális cselekvéssorokkal...
Németh Laura2015/08/13
Olyan, mint akit felhúztak!
Gyermeke nehezen marad egy helyben? Könnyen elterelődik a figyelme? Hiába szólongatja, mintha nem is hallaná, hogy hozzá beszélnek? Hamar kerül konfliktusba társaival? Nem „rossz gyerek”,...
Dr. Garas Péter, Vidomusz Réka2015/07/23
Web Analytics