Hogyan védjük a szemünket a számítógépes munka során?

Sok számítógépes munkakörben dolgozó panaszkodik arról, hogy órákig tartó munka után a képernyőn a fekete és a fehér színek nem látszanak, összemosódnak. Ezek komplementer színek, hosszas monitorhasználat után homályos látást okoznak. Ennek hátterében semmilyen szervi elváltozás nincs.

Milyen szemtüneteket okozhat a monitor hosszú távú nézése?

• Kivörösödés
• Szúró, égő, fáradt érzés.
• Fájdalom a szemben, vagy homloktájon.
• Homályos látás, fókuszálási nehézségek.

Mi a számítógépes-látás szindróma?

A monitor előtt dolgozók gyakori problémája a szemszárazsággal, fejfájással és kimerültséggel járó tünetegyüttes, amelyet számítógépes-látás szindrómának (computer vision syndrome – CVS) neveznek. A tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor hosszasan figyelünk egy adott pontra, például olvasunk vagy a számítógépes munkába belefeledkezve órákat töltünk a monitor előtt. Ilyenkor ugyanis a kelleténél kevesebbet pislogunk. További problémák előidézője, hogy hajlamosak vagyunk hunyorítani, amikor a monitort nézzük. A hunyorítással egyrészt javítjuk a látásélességet, mert segít kiszűrni a fókuszon kívüli tárgyakat, másrészt csökkentjük a zavaró fényvisszaverődéseket. A hunyorítás azonban szintén a pislogás gyakoriságának csökkenéséhez vezet, így elmarad a szem felszínének időről-időre szükséges újranedvesítése.

Számítógépes munka közben a pislogás gyakorisága akár a normális mérték egyharmadára is csökkenhet. Ennek következtében a szemfelszínt borító könnyfilm (amely pislogás nélkül 20 másodperc alatt elpárolog) állandó megújulása elmarad. A fokozott párolgást a szem fokozott könnytermeléssel igyekszik kompenzálni. A szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, ennek következtében a szaruhártya és a kötőhártya területén elhúzódó gyulladás alakulhat ki. A hosszan tartó könnyhiány károsíthatja a szaruhártyát fedő hámsejteket is, ami a hegesedés következtében a látást is ronthatja.

Fotó: shutterstock.com

Hogyan csökkenthetjük a szemészeti panaszok kockázatát?

A szem kifáradása megelőzhető.

A legegyszerűbb, ha tudatosan figyelünk arra, hogy gyakran pislogjunk, használjunk műkönnyet, illetve időnként szakítsuk meg a munkát, s ne a monitort nézzük!

Magyarországon miniszteri rendeletek – (az 50/1999. (XI. 3.) EüM és az 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet) – szabályozzák a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeit.

A részletes leírás legfontosabb tételei:

• a rendszeresen elvégzett szemészeti vizsgálat,
• a kötelező óránkénti 10 perces szünet,
• és a monitor előtt töltött munkaidő maximalizálása napi 6 órában.

A már fennálló tünetek kezelésére többféle műkönny csepp közül is válogathatunk, amelyek használatát a háziorvossal vagy a szemész szakorvossal történő konzultációt követően érdemes elkezdeni. Amennyiben a szemszárazság előrehaladott állapotú, választhatunk gél vagy szemkenőcs formában alkalmazható műkönnyet is.

Figyeljünk a megfelelő dioptriára!

Mindig ki kell zárni, hogy nincs-e a szemünknek valamilyen károsodása, dioptriahibája. Ennek eldöntését mindig bízzuk szemész szakorvosra! Fontos tudni, hogy negyven év felett más dioptria szükséges az olvasó és más a monitortávolságra. Szerencsére ez a probléma ma már megoldható egy úgynevezett multifokális (többfókuszú) szemüveggel is. A szubjektív (egyénileg észlelt) panaszok csökkentésére már többféle speciális bevonatot kifejlesztettek a lencsegyártók. Ezek a rétegek csökkentik a káprázást, ezáltal a szem fáradtságérzetét is, a kontrasztokat pedig fokozzák.

Milyen a jól kialakított számítógépes munkahely?

Speciális munkaegészségügyi követelmény a képernyő

• csökkentett sugárzásszintje,
• a 20 fokos látószög alatti elhelyezése,
• a fényforrásoktól, fényvisszaverő felületektől való mentessége, illetve - több képernyő esetén - a tükröződés elkerülése.
• Lényeges, hogy az ablakot megfelelő fényvédővel (redőny) lássák el.
• Az egyéb munkaeszközök fényességét minimálisra kell csökkenteni.
• A monitort érdemes az ablakokra merőlegesen elhelyezni.

Ha megfelelő a monitorunk, már sokat tettünk szemünk védelméért. A kijelzők közül a legjobb, ha folyadékkristályos (LCD) képernyő előtt ülünk, ami nem villog úgy, mint a régebbi, katódsugárcsöves (CRT) típusok.

A monitor legyen mintegy 80 centiméterre a szemtől! Így a centrális látótéren belül helyezkedik el a teljes terület, s ezáltal az olvasás és a jelek felismerése is gyorsabb. Így a megfigyeléshez csak a tekintet áthelyezésére, s nem a fej mozgatására van szükség. (A látótér az a terület, amely lehetővé teszi a környezetben való tájékozódást, észleljük a mozgást és kismértékben a színeket. Az itt található pálcika alakú idegsejtek működéséhez nincs szükség sok fényre. Így sötétben is jól láthatunk, ha hozzászokott a szemünk. A centrális látótér területén található csap alakú idegsejtek működéséhez nagyon sok fényre, jó megvilágításra van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy élesen lássunk, olvassunk, arcokat ismerjünk fel, színárnyalatokat tudjunk megkülönböztetni.)

Tevékenységünk közben körülbelül 20 percenként nézzünk a szoba egy távolabbi pontjára! Ezáltal oldhatjuk az esetleges görcsös izomtónust.

Óránként érdemes tornagyakorlat-sorozatot elvégezni, amely ellazítja a szem, a nyak, a vállöv és a felső végtag izmait.

Irodalom:

Genis Cardona, Carles Garcia, Carme Seres, Maritxeli Vilaseca, Joan Gispets: Blink rate, blink amplitude, and tear film integrity during dynamic visual display terminal tasks. Current Eye Research, Mar:36(3):190-197, 2011.

Moldovan I., Stan C., Marc A.: Dry eye syndrome and the PC screen. Oftamologia, 57(4):61-66, 2013.

Kowalska M., Zejda J. E., Bugajska, J., Braczkowska, B., Brozek, G., Malińska, M.: Eye symptoms in office employers working at computer stations. Med. Pr, 62(1):1-8, 2011.

Computer Workstations eTool. U. S. Department of Labor, Occupational Safety & Health Administration. June, 2010.

Galinsky T., Swanson N., Sauter S., Dunkin R., Hurrell J., Schleifer L.: Supplementary breaks and stretching exercises for data entry operators: a follow-up field study. American Journal of Industrial Medicine, Jul:50(7):519-27, 2007.