Bántalmazó kapcsolatok

Mi a kapcsolati bántalmazás?

A partner elleni fizikai vagy szexuális erőszak, a szóbeli agresszió, az érzelmi és pszichológiai bántalmazás, amelyek sajnos gyakran keverednek.

A kapcsolati erőszak leggyakoribb formái:

• Az erőszakos kontrolláló viselkedés, anyagi vagy lelki függésben tartás, megfélemlítés, fenyegetés, a másik önbecsülésének sárba tiprása, érzelmi manipulálás, az áldozat hibáztatása mind a bántalmazás kategóriájába tartoznak.
• Szexuális erőszaknak számít az erőszakos közösülés akkor is, ha partnerkapcsolaton belül történik, illetve az is, ha a partnered olyan dolgokra kényszerít az ágyban, amit nem szeretnél megtenni.
• Sok bántalmazott ösztönösen verbális vagy fizikai agresszióval válaszol az őt sarokba szorító támadásra, ez az erőszakos védekezés.
• A leggyakoribb, amikor a veszekedés okozta érzelmi feszültségek robbantják ki az erőszakos, kontrollálatlan viselkedést, például lökdösést, felpofozást.

Hajlamosító tényezők

• Biológiai tényezők, mint a magas tesztoszteronszint, a robbanékonyság hajlamosíthatnak az erőszakosságra.
• A gyermekkori bántalmazás a nőkben az alárendelődést, a férfiakban a dominanciavágyat fokozhatja.
• A szexuálisan bántalmazott nők gyakrabban kerülnek bántalmazó kapcsolatba.
• Az alkohol- és szerhasználat az egyik leggyakoribb, legsúlyosabb kirobbantó ok.
• A bizonytalan kapcsolat, a párkapcsolati szorongás, egy durva férfi követelései és a női visszahúzódás fokozzák az agresszivitást.
• Bár a párok gyakran kölcsönösen provokálják egymást, a személy saját magát is túlhergelheti: féltékenységével, kimerültségével, visszatérő gondolataival, erőszakos fantáziákkal bárki könnyen agresszióig sodródhat.
• Családi minták: mivel az erőszak generációkon keresztül adódik át, óriási a szerepe van a gyermekkorban látott, tanult viselkedésmintáknak is. Az agresszív fél sokszor maga is megvert, elutasított gyermek volt, aki robbanékony, nehezen értelmezi a szituációkat, a hiányzó információkat pedig ellenséges szándék feltételezésével tölti fel, ezért túl gyorsan agresszióval reagál.
• A negatív kommunikáció szintén a bántalmazás melegágya.

Miért vannak „boldog” időszakok?

Megtévesztő, hogy a bántalmazás bűntudatba, az elhagyástól való félelembe csaphat át, és „mézesheteket” hoz: a bántalmazó kedveskedővé válik, csüng az áldozaton, ami megerősíti a bántalmazott reményét abban, hogy minden jóra fordul. Később viszont újra visszatér a kapcsolatba az agresszió, súlyosbodhat, aminek tragikus következményei lehetnek. A kedvesség nem fedheti el az erőszak tényét.

Közbelépési lehetőségek

A kapcsolati erőszak az egyik legkeményebb problémát jelenti a párterápiában, sokan el is utasítják a segítséget. A konfliktuskirobbanás eljátszása, videóról történő visszanézése hasznos eszköz lehet. Fontos az agresszív cselekvéssor láncának felfejtése, az előző generációkból hozott minták, a saját indulatok és kritikus helyzetek felismerése.

Fotó: shutterstock.com

Egy bántalmazott 4-5 alkalommal megy vissza a bántalmazójához, mire véglegesen el tudja hagyni – ez mutatja, hogy milyen mértékben függ ő maga is a kapcsolattól. Ha fizikai vagy szexuális bántalmazásnak vagy kitéve, a legjobb elmenni otthonról, és nem térni vissza, amíg a párod bele nem kezd a kezelésbe. Védett házak nyújtanak menedéket bántalmazott nőknek és gyermekeiknek. Fordulj bizalommal a családsegítő szolgálathoz vagy a rendőrséghez!

Ha áldozat vagy, elképzelhető, hogy neked is terápiára van szükséged, hogy önbecsülésed, önállóságod helyreálljon, és új életet tudj kezdeni. Ha hozzátartozóként értesülsz bántalmazásról, felelősséggel tartozol a bántalmazottért: támogasd abban, hogy megfelelő helyről segítséget kérjen!

Segítő szolgálatok

• Országos Kríziskezelő és információs szolgálat: 06/80-20-55-20
• NANE: 06/80-505-101 www.nane.hu
• Patent egyesület jogsegélyszolgálat 06/70-25-25-254 szerdánként 16-18 óra között és csütörtökönként 10-12-ig
• KERET koalíció segélyvonala 06/40-630-006 hétfőnként 10–14, szerdánként 14–18, péntekenként 10–14 óráig
• MONA Alapítvány, mona@mona-alapitvany.hu

Irodalom

1. Beattie, M.: Codependent no more: How to stop controlling others and start caring for yourself. Hazelden Publishing, 2013.
2. Benson, L. A., McGinn, M. M., & Christensen, A.: Common principles of couple therapy. Behavior therapy, 43(1), 25-35, 2012. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0005789411000803
3. Busby, D. M., Holman, T. B., & Walker, E.: Pathways to Relationship Aggression Between Adult Partners. Family Relations, 57(1), 72-83, 2008.
4. Cross, L. B.: Couples therapy. Routledge, 2013.https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=Ud9cAgAAQBAJ&oi=fnd&pg=PP1&dq=handling+abuse+in+couples&ots=BGVscyLZuV&sig=L60eDFtishO4Aa1rkv8obuQmibQ&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
5. Fournier, B., Brassard, A., & Shaver, P. R. (2010). Adult attachment and male aggression in couple relationships: The demand-withdraw communication pattern and relationship satisfaction as mediators. Journal of Interpersonal Violence. 26, 1982-2003, 2010.
6. Hughes, Anthony Allen: The Relationship Between Couple Attachment and Sexual Satisfaction with Covert Relational Aggression as a Mediator: A Longitudinal Study. All Theses and Dissertations. Paper 2173, 2010.
7. James, K., MacKinnon, L.: The tip of the iceberg: A framework for identifying non-physical abuse in couple and family relationships. Journal of Feminist Family Therapy, 22(2), 112-129, 2010.
8. Kachadourian, L. K., Homish, G. G., Quigley, B. M., & Leonard, K. E.: Alcohol expectancies, alcohol use, and hostility as longitudinal predictors of alcohol-related aggression. Psychology of addictive behaviors, 26(3), 414, 2012.
9. Panuzio, J., & DiLillo, D.: Physical, psychological, and sexual intimate partner aggression among newlywed couples: Longitudinal prediction of marital satisfaction. Journal of family violence, 25(7), 689-699, 2010.
10. Paradis, A., Boucher, S.: Child maltreatment history and interpersonal problems in adult couple relationships. Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma, 19(2), 138-158, 2010.
11. Quinlan, K.: The Dynamic Interplay of Attachment and Temperament in Relation to Dimensions of Aggression. Thesis, 2015. http://hdl.handle.net/10464/6065
12. Scharff, D.: Aggression in Couples: An Object Relations Primer. Couple and Family Psychoanalysis, 3(1), 47-60, 2013.
13. Watson, B., & Halford, W. K.: Classes of childhood sexual abuse and women`s adult couple relationships. Violence and Victims, 25(4), 518-535, 2010.